Századok – 1964
Tanulmányok - Ránki György lásd Berend T. Iván - Serfőző Lajos: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a szanálás 1159
A M AG Y AR ORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ÉS A SZANÁLÁS 1181 internálótábort feloszlatni az új büntetőnovella tárgyalása után, bevétet a büntető novellába egy olyan szakaszt, amely szerint rendőri felügyelet alá vonást csak bírósági végzéssel lehet kimondani. (Eddig a rendőrség, ill. a belügyi apparátus tehette ezt meg.) Nem ad ugyan általános amnesztiát, de az ügyek bizonyos revíziójára hajlandó, azok az emigránsok, akik 5 évi börtönbüntetést meg nem haladó bűntett gyanújával vannak körözés alatt, hazajöhetnek és szabadlábon védekezhetnek a bíróság előtt. Végül pedig Bethlen hajlandó tárgyalni a béregyeztető bizottságokról is. Mindezzel szemben a miniszterelnöknek az a kívánsága, hogy a vita szerdán, 16-án fejeződjék be. Az Intéző Bizottság további engedményekre szólította fel Berki útján Bethlent. Azt szerette voina elérni, hogy az emigránsokra vonatkozó rendeletet már 18-án adják ki, és az igért engedményeken kívül 28 emigráns esetében vonják vissza a vádat. A bebörtönzötteket adják ki Oroszországnak, vagy engedjék őket önkéntes száműzetésbe, azonkívül helyezze hatályon kívül a kormány az 1921. évi III. tc-et, a büntetőnovella tervezeten pedig változtasson, hogy ne legyen olyan könnyen kimondható az „izgatás" bűntette, mint a tervezet alapján. A béregyeztető bizottságok kérdésében pedig a szanálási vita után majd felkeresik a miniszterelnököt. Mindezek teljesítésével csütörtökön, 17-én befejezik a vitát. Két napi alku után létrejött a megegyezés. Eszerint Bethlen megígérte az internálótábor feloszlatását, a bebörtönzöttek ügyének revízió alá vételét. Az emigráció ügyében eddigi álláspontján túlmenőleg beleegyezett abba, hogy indokolt, elévült esetekben a vád visszavonása megtörténjék. Megállapodtak továbbá abban is, hogy a béregyeztető bizottságok kérdésének részleteit az SzDP vezetői majd megbeszélik a kereskedelemügyi miniszterrel.7 6 Minden magyarázat nélkül kitűnik a megegyezésből, hogy a miniszterelnök lényegében kitartott eredeti álláspontja mellett, a szociáldemokrata vezetők viszont jócskán engedtek a magukéból. Közben a baloldali ellenzék egészével is lezajlottak a tárgyalások és létrejött az a nyilvánosság számára szánt megegyezés, amelyben a kormány vállalta, hogy a parlament pénzügyi bizottsága helyett egy erre a célra létrehozandó 33-as bizottságnak számol be tevékenységéről — a bizottság egyharmadát az ellenzéki pártok delegálják —, megígérte továbbá, hogy a szanálási időszak alatt a progresszivitás alapján álló adóreformot készít elő, és a lakbérkérdés megoldásának a javaslatban szereplő tervét szociális szempontok figyelembevételével módosítja.7 7 Mivel a magukra maradt fajvédők sem győzték sokáig a vitát, elhárult minden akadály a tárgyalás befejezése elől, és az 17-én éjféltájt véget ért. Azután éjjel fél egykor megnyitották a következő ülést, tíz perc alatt háromszori olvasásban is elfogadták a javaslatokat, és így azok nagypéntekre virradóra törvényerőre emelkedtek. A következmények Régebbi határozat alapján éppen a húsvéti ünnepek napjaiban ült össze a'szociáldemokrata párt XXII. országos pártgyűlése. Várható volt az ellenzék erős kritikája, többek között éppen a szanálási vita gyors befejeződése miatt is. A szociáldemokrata vezetők azt az egyszerű megoldást választották tehát, 76 „Feljegyzés" a tárgyalásokról. PTI. Arch. A. XVII. 1/1922/49. 77 A szanálási javaslatok húsvétig tető alá kerülnek. Népszava, 1924. ápr. 17. 17 Századok 1964/5—6. f
