Századok – 1964
Tanulmányok - Ránki György lásd Berend T. Iván - Serfőző Lajos: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a szanálás 1159
1172 SEítFŐZÖ LAJOS őket, mert már január végén kint járt Londonban és tárgyalt az angol munkáspárti politikusokkal, elsősorban Snowdennel, az új pénzügyminiszterrel. A miniszterelnök a szociáldemokrata küldöttség elindulása előtt mégis jónak látta Peidl Gyulával beszélni. A sajtó mint nagy feltűnést keltő és sokféle kombinációra okot adó eseményt kommentálta a két politikus január 29-én lezajló hosszadalmas tanácskozását.4 1 Peidl Gyula erről a megbeszélésről később beszámolt a parlamenti frakció és a pártvezetőség együttes ülésén. Állítása szerint Bethlen azzal a szemrehányással fogadta, hogy Snowden arról tájékoztatta őt, hogy az angol munkáspárt Fr. Adler útján olyan memorandumot kapott, amelyben a magyar párt állást foglalt az ellen, hogy a Bethlenkormány kölcsönt kapjon. Igaz-e ez? — kérdezte Bethlen —, mert ha igen, nagyon súlyos dolognak tekinti. Peidl kijelentette, hogy ilyen akcióról nem tud.42 Itt vagy az történt, hogy Peidl letagadta a memorandumot — ha egyáltalán volt ilyen —, vagy a bécsi emigráció szerkesztette ezt Peidlék tudtán kívül.4 3 Az eddigiek ismeretében a második eset a valószínűbb. Mindenesetre Peidl — ahogy ő elmondotta — közölte Bethlennel, hogy adott esetben sem volna olyan helyzetben, hogy a kormány pozíciójának megerősítéséhez hozzájáruljon. Hogy ezen kívül miről esett még szó Bethlen és Peidl között, annak megválaszolása adatok híján puszta találgatásokra vezetne. О ennyiről számolt be az említett értekezleten, hozzátéve még, hogy Bethlen intervenciója semmiben sem befolyásolta a küldöttség londoni tárgyalásait.44 Bethlen a személyes találkozáson kívül még egyéb módon is próbálta ellátni útravalóval a küldöttséget. A kormányzó az igazságügy miniszter felterjesztésére február elején 38 politikai elítéltnek amnesztiát adott. Nagy Emil igazságügyminiszter lázasan dolgozott az új büntetőnovellán, amelynek életbelépése után — az Ígéret szerint — megszűnnének a kivételes törvények, az internálótábor és a rendőri felügyelet. Erélyes megtorlást helyezett kilátásba a miniszterelnök a csongrádi bombamerénylet ügyében, megígérte az Ébredő Magyarok Egyesületének betiltását stb. Ráadásul Bethlen 1924. február 10-én Kaposvárott elmondta élete „legdemokratikusabb" beszédét. A háború után lejáratott demokratikus gondolatot újra kellett teremteni, középpontjában a kisgazdatársadalommal, az intelligenciával és a magyar polgársággal. Ez az egységes párt megalakulásának filozófiája, értelme és programja — hangoztatta. Meg kell védeni a magyar társadalmat a forradalomtól és biztosítani kell számára a fokozatos demokratikus fejlődést, amely kiterjed politikai, közigazgatási, szociális és kulturális térre — mondotta még ebben a beszédében Bethlen.4 5 Mindemellett az érdeklődés középpontjában Peidlék londoni tartózkodása állott. Az utazás nagy izgalmat okozott a magyar politikai életben, a legkülönbözőbb eredményeket várták tőle, a lapok a legváltozatosabb híreket és kommentárokat hozták róla.4 6 A korona árfolyama — amely a kölcsön-tárgya-41 A kormány megcáfolja a házfeloszlatás hírét. Pesti Napló, 1924. jan. НО. 42 Az 1924. febr. 26. ülés jegyzőkönyve. PTI. Arch. A. XVII. 1/1922/49. 4:1 A szociáldemokrata emigráció álláspontja a kölcsönnel kapcsolat ban m«'g felderítésre vár. Mindenesetre még jobboldali részének álláspontja is különbözhetett az itthoni vezetők állásfoglalásától, amit az említett Buchinger—Hébelt-féle elképzelés is bizonyít. Méginkább így lehetett ez a centristák vonatkozásában. 44 Uo. 45 A miniszterelnök Kaposvárott. Budapesti Hírlap, 1924. febr. 12. 46 Pl. Mi a jelentősége Peidl londoni útjának. Pesti Napló, 1924. febr. 6.; Angol jelentés Peidl londoni útjáról. Pesti Napló, 1924. febr. 6.; Angol jelentés Peidl londoni
