Századok – 1964

Tanulmányok - Pražák; Richard: A református magyar értelmiség Cseh- és Morvaországban a cseh nemzeti megújhodás kezdetén 3

Richard Prazák : A református magyar értelmiség Cseh- és Morvaországban a cseh nemzeti megújhodás kezdetén A református magyar értelmiség XVHI. század végi, XIX. szzázad eleji csehországi működése a kor magyar—cseh kapcsolatainak legfontosabb fejezetéhez tartozik. Tanulmányozásának azért van különleges jelentősége, mert elősegíti a cseh és a magyar nemzeti mozgalom kapcsolatának megismerését a népi alap szempontjából, és mert elősegíti a cseh nemzeti megújhodás több olyan alapvető kérdésének megoldását, mint amilyen a nép és az értelmiség viszonya, a nép és az értelmiség együttműködése a cseh kulturális megújhodás kialakulása terén, az ún. népi ébresztők kérdése, ezeknek a társadalmi funkciója stb. Ezeknek a kérdéseknek tanulmányozását az összehasonlító szempont is szükségessé teszi; a problematika kutatásával nyomon kísérhetjük a cseh nép és a magyar értelmiség, tehát két nyelvileg és társadalmilag különböző kategória, két szomszédos, történetileg egymással igen szoros gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatban levő, de etnikailag és nyelvileg eltérő nemzet egységeinek egymásra gyakorolt kölcsönös hatását. Tudományosan mindeddig még nem értékelték a csehországi magyar református értelmiség működésének jelentőségét a türelmi rendelet kiadása utáni időkben. Működésük tanulmányozásával csak a protestáns egyháztörténészeknél találkozunk, akik azt úgyszólván kizárólag saját felekezetük szempontjából kutatták, és idealista vallásos szemléletük miatt azt tudományosan nem elemezhették. Az általuk létrehozott irodalom számszerűen ugyan gazdag, de anyagát tekintve a szerzők helytelen idealista eljárása miatt korlátozott, alárendelt vallási vagy egyházszervezeti kérdésekre szorítkozik és nincs tekintettel az általános történeti eseményekre. Az ilyen munkák túlnyomórészt szakmailag iskolázatlan szerzők tollából valók, kompilációk és alkalmi jellegük van. Ez a megállapítás nagyobb mértékben áll a cseh irodalomra, ahol az egyháztörténetnek nem voltak olyan hosszú múltra visszatekintő hagyományai mint a magyaroknál. Anyag szempontjából mindkét részen az iskolázott egyháztörténészek, pl. Ferdinand Hrejsa, Rudolf Hí can, S. Szabó József, Tóth Endre, stb. tanulmányai1 a legértékesebbek. ' A magyar és a cseh egyháztörténet részletes áttekintését és elemzését a MacTarská reformovaná inteligence v éeskych zemích na poöátku národního obrození [A református magyar értelmiség a cseh tartományokban a nemzeti megújhodás idején]. Praha. 1962 című könyvemben adtam meg. A jelentősebb cseh munkák közülmegemlítendők plHefman Tardy : К déjinám evangelické cirkve v Cechách [A csehországi evangélikus egyházak történetéhez]. Památka roku slavnostího 1863. Praha. 1864 című kiadványban; Josej Dvofák : Styky öeského a mad'arského kalvinismu [A cseh és a magyar kálvinizmus kapcsolatai] Kfest'anské listy 1931, 6 — 28. sz.; Frantiiek Bednáf : Zápas moravskych evangelíkú о nábozenskou svobodu v letech 1777 — 1781. [A morva protestánsok harca a vallásszabadságért 1777 —1881 között]. Praha. 1931; Ferdinand Hrejsa : Jan Végh 1*