Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
1 12 M. TRÓJÁN E cikk szerzője azt a feladatot tűzte maga elé — amennyire az okiratbázís és e cikk terjedelme megengedi —, hogy megmutassa, hogyan folyt le Bereg vármegye ukrán és magyar anyanyelvű dolgozóinak közös forradalmi harca a szovjethatalom kivívásáért és megerősítéséért az 1918—1919-es évek folyamán. A Bereg vármegyében lefolyt események alapján világosan be lehet mutatni a két szomszédos nép —- az ukrán és a magyar — dolgozó fiai forradalmi internacionalizmusának erejét a Nagy Október eszméinek győzelméért folytatott harcban. * Magyarország északkeleti vármegyéi közül (Máramaros, Bereg, Ung, Ugocsa), melyek területileg legnagyobbrészt Kárpátontúlhoz tartoztak, Bereg volt az egyik legterjedelmesebb. Területe 3786 km'-. Bereg vármegyének 7 járása (alsó-vereckei, szolyvai, latorcai, munkácsi, felvidéki, tiszaháti, mezőkaszonyi) és két megyei városa volt: Beregszász (vármegyei székhely) és Munkács. Bereg vármegye területe jelenleg a voloveci, szvaljavai, mukacsevói, irsavai, berehovói járások, Mukacsevo város, az uzshorodi járás déli része: ezenkívül a Magyar Népköztársaság északi területének egy része. 1910-ben Bereg vármegye lakossága 236 611 fő volt. 1 km2 -re 62.5 személy esett.3 A vármegye lakossága különböző nemzetiségű volt. Az 1910-es magyar burzsoá statisztikában Bereg vármegye lakossága nemzetiség szerint vagy —mint a statisztika közli — „anyanyelv szerint" a következőképpen oszlott meg: Személy % 1. Ruszinok (ukránok) 100 918 42,6 2. Magvarok 113 090 47,8 3. Egyéb 22 603 9,6 Összesen 236 611 100,04 E helyütt azonban szükséges megjegyezni, hogy a magyar burzsoá statisztika minden szégyenérzet nélkül hamisította meg a lakosság nemzetiségi összetételéről szóló adatokat. A helyi statisztikai hivatalok és a hatalom képviselői mindent megtettek, hogy a nemzeti kisebbségi lakosság számát kevesebbnek tüntessék fel, és így növeljék a magyar nemzetiségi lakosság számát abból a célból, hogy a magyar vezető osztályok uralmának törvényességét „bizonyítsák" a szláv földeken. Ez volt az Osztrák-Magyar Monarchia vezetőinek hivatalos politikája. A burzsoá statisztika adatait általában, de főleg a nemzetiségi kérdésekre vonatkozó adatokat, bírálóan kell elemeznünk. Abból a célból, hogy bizonyítsuk a burzsoá statisztika irányzatosságát a lakosság nemzeti összetétele tekintetében, bemutatjuk a lakosság vallás szerinti megoszlását. Ugyanis a lakosság vallás szerinti megoszlására vonatkozó statisztikai adatok nem hamisíthatónak, illetve majdnem hamisíthatatlannak bizonyultak, mert minden egyház gondosan ügyelt rá, hogy híveit a statisztikában pontosan kimutassák. 3 Magyar Statisztikai Évkönyv, Új folyam, XXII. köt. 1914. Bpest. 1916,6.1. 4 Magyar Statisztikai Évkönyv, Új folvam, XX. köt. 1912. Bpest. 1914. 22-23. 1.
