Századok – 1964

Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 1104

1114 V. WINDSICH К Y A nyeiben;13 8 a helytörténet művelői, a német néprajz kutatói pedig nem egyszer már magyarul közlik eredményeiket, így az 1883^ban Lőcsén megalakult Szepes-megyei Történelmi Társulat nagyobbára német nevet viselő tagjai.1 3 " Az irodalmi működésen túlmenő nemzetiségi tartalmú német tevékeny­ségről mindössze néhány adat tanúskodik, — számuk bizonyára szaporítható lenne. Az abszolutizmus idején keletkezett fővárosi német egyesületek a kiegye­zés utáni években is folytatták zártkörű kulturális s némileg politikai ízű tevé­kenységüket; 1875-ig, Tisza kormányalapításáig a pesti egyetemen is működött német diákszövetség.140 Pozsonyban is hallat magáról német érzésű értelmiség szűk köre; ők teszik lehetővé Steinacker cikkeinek itteni megjelenését is.141 Ugyanitt a kilencvenes évek elején az evangélikus teológusok körében is kiala­kul egy német nacionalista csoport.14 2 Ez elszigetelt jelenségek mellett viszonylag sűrűbbek az adatok a dél­vidéki németség köréből. Ezeknek központjában is a jelek szerint Steinacker áll. Az ő kezdeményezésére és vezetésével Versecen 1876-ban zárt gyűlést tarta­nak Yersec, Fehértemplom, Pancsova, Temesvár német érzelmű értelmiségi­kispolgári elemei — mintegy 10 —12 fő, akikkel a német nemzetiségi mozgalom további fejlődése során még találkozunk —, s tanácskoznak egy német nacio­nalista ellenállás megszervezésének lehetőségeiről.143 Itt Steinacker, szemben az ország többi németlakta vidékével, helyi kezdeményezésekre támaszkcdha­tik. A gyűlés résztvevőinek egyike ismeri és terjeszti Löher 1874-ben megjelent, a magyarországi németség kérdéseivel német nacionalista szempontból foglal­kozó művét. Ugyanebben az évben néhány német község képviselői Csatádon gyűlést tartanak: azt beszélik meg, hogyan vethetnének véget községeikben és a megyében az elszegényedett nemesi klikk uralmának.144 Pancsován a hetvenes évektől kezdve figyelhetőek meg német szervezkedés nyomai: a legvagyono­sabb német polgárok „hétsváb-pártot" (Siebenschwabenpartei) alapítanak, mely a helyi ügyekre német nemzeti szellemben igyekszik befolyást gyako­rolni.145 * A Bácskában is mutatkoznak a német öntudat elszigetelt jelei: 1879-ben egy újvidéki polgár német tannyelvű kereskedelmi- és ipariskolát kíván nyit­ni, — tervét egy német származású gimnáziumi tanár igyekszik keresztezni.146 így azután, amikor Steinacker 1881-ben Apatinban képviselőnek jelölteti magát, ha megválasztására nem kerül is sor, beszédei kedvező fogadtatásra találnak, főleg a vagyonosabb választók körében, akik — Steinacker meg-138 Pukánszky Béla: Német polgárság. . . 207—208. 1. A Deutsch—ungarischer Volksfreimd Martinit a német nacionalista mozgalom egyik korai képviselőjének igyekszik beállítani. (1909. márc. 12. 11. sz.) 130 Ld. pl. a Közlemények Szepes vármegye múltjából (1909—1915) c. sorozat köteteit. 140 Edmund Steinacker : i. m. 95. 1. 141 Barbara Groneweg : i. m. 20.1.; Pukánszky Béla: Német polgárság . . . 192—193, 201.1. 142 Ezek állítólag bánsági evangélikus lelkészekkel tartottak kapcsolatot (Hans Walther Röhr ig : i. m. 37. 1.). 143 Ld. erre Franz Wettel leveleit Valjavechez 1934-ből. Közli Barbara Groneweg: i. m. 91—93. 1. 144 Johann Heinrich Schwicker : i. m. 389. 1. 145 Kamer János: A német sajtó Pancsován (Pancsovai emlékkönyv. Pancsova. 1896) 256—261. 1. ne Fritz y alj arec : Die Anfänge der deutschen Widerstandsbewegung in Neusatz. Südostdeutsche Forschungen. 1938. 254—255. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom