Századok – 1964
Tanulmányok - Makkai László: Puritánizmus és természettudomány 1073
PURITANIZMUS ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNY 1075: gyarázzuk a puritánizmus által 1640 és 1660 közt a természettudománynak adott közvetett segítséget . . . 1640 előtt a puritánok . . . vallásos fogalmakban gondolkoztak a nevelési reformokról... A nagy kérdés nem az, hogy miért fogadták el [a baconi filozófiát], hanem hogy miért fogadták el oly hirtelenül. A kézenfekvő válasz az, hogy ezek az eszmék egy készen rendelkezésre álló, elfogadható új filozófia részei voltak, s ezt a forradalmárok — közöttük a puritánok — átvették, mint egyik kalauzukat, mikor végül is abba a helyzetbe kerültek, hogy megkíséreljék a társadalmi reformot . . . Nem-theológiai mozzanatok, amelyeket »puritán«-nak szoktak tekinteni, csak akkor nyerték el a szentesítést a puritánok részéről, mikor ezek a theológiai színfalak mögül a történelem színpadára léptek." Ezt a koncepciót nem Rabb képviseli egyedül. Ha nem is a természettudomány vonatkozásában, de azzal szoros kapcsolatban a puritán munkamorál, a „kapitalista aszkézis" tekintetében 0. H. George már korábban azt a nézetét fejtette ki, hogy a forradalom előtt a puritánizmus kizárólag vallásos mozgalom volt, és szélesebb társadalmi mondanivalói csak a forradalom alatt és után bontakoztak ki.8 Ebben a kérdésben azonban ma már tisztán látunk, mióta Christopher Hill a XVI. századvégi puritánizmusnak Perkins által kidolgozott etikájában a puritán munkamorál és társadalomszemlélet minden jellegzetes mozzanatát nem csupán csíraformában, hanem tudatos programként kimutatta.9 A mi problémánk ennél nehezebb, mivel a XVI. században a puritánizmusnak és természettudománynak a kapcsolatait már azért sem vizsgálhatjuk, mert a modern természettudomány csak a XVII. század elején született meg, a puritánizmussal tehát annak viszonylag késői, a forradalom felé haladó nemzedékében találkozott. Ez a találkozás mindenesetre 1640, a forradalom kitörése előtt megtörtént. Ha egyebet nem, hát Hartlib Sámuel londoni körét hozhatjuk fel bizonyítéknak, amelyet maga Rabb is a puritánizmus és a természettudomány legfőbb ötvöző kohójának tart.1 0 Hartlib 1628-ban telepedett le Angliában, s tanítással és tudományszervezéssel foglalkozott. Levelezésben állott Európa minden nevezetes tudósával (így pl. a Gyulafehérváron tanító Bisterfelddel is), könyveiket kiadta, eszméiket terjesztette. Jelentős része volt barátjának, Comeniusnak népszerűsítésében, s ugyancsak sokat tett másik barátja, Dury presbiteriánus skót lelkész nagy tervének, a protestáns egyházak egyesítésének érdekében. Háza a londoni szellemi élet találkozóhelye s egyben a puritanizmus és a baconi filozófia összekapcsolódásának legfőbb közvetítője volt.11 Ebben a környezetben formálódott Tolnai Dali János is olyanná, amilyennek magyarországi tevékenységéből ismerjük: a puritán kegyesség és a természettudományos gondolkozás lelkes bajnokává.1 2 8 O. H. George : A Social Interpretation of English Puritanism (Journal of Modern History, 1958). 9 Christopher Hill: Puritans and the Poor (Past and Present 2.) ós William Perkins (uo. 3. sz.). 10 Hartlib körét H. Holorenshaw (The Levellers and the English Revolution. London. 1939. 37. 1.) a levellerekkel „szövetkezett értelmiségieknek", H. R. Trevor-Roper pedig a baconi filozófia forradalmi alkalmazóinak nevezi (Three Foreigners and the Philosophy of the English Revolution. Encounter 1960). A „három idegen", akiről a cikk címében szó van, a német Hartlib, a skót Dury és a cseh Comenius. 11 Vö. G. H. Turnbull : Hartlib, Dury and Comenius. London. 1947. 12 Tolnai életére és gondolkozásáraid. Makkai László : A magyar puritánok harca a feudalizmus ellen. Bpest. 1952 és Tolnai Dali János harca a haladó magyar kultúráért k(Irodalomtörténeti Közlemények 1953).
