Századok – 1964
Tanulmányok - Gerő László: Középkori vármaradványok mai magyar városképeinkben 1053
KÖZÉPKORI VARMARADVANYOK MAI MAGYAR VÁROSKÉPEINKBEN 1057 magját ölelik körül, abban a kiterjedésben, amit ezek a feudális korszakban a török hódoltság koráig elértek. Nem jelentik azonban azt, hogy a városnak e falakon kívül ne lettek volna hozzátartozó települései, amelyek a hódoltság után egyesültek is a várossal. Városaink történelmi magjainak vizsgálata azt mutatta, hogy Magyarországon csak kevés településünkben maradtak meg oly együttesek, melyek utca- és térhálózatukban máig megőrizték feudáliskori alapvonásaikat. Ezek: Buda, Esztergom, Székesfehérvár, Győr, Eger, Veszprém, Sopron, Pécs, Kőszeg, Szombathely, Sárospatak, Pápa. Buda és Sopron fallal övezett területén még a telekosztások is csak kevés változást szenvedtek a középkor óta, utcahálózataik pedig nagyjából változatlanul fennmaradtak. Eger városának az Eger patak völgyéhez lefutó kis utcái máig is elárulják a középkori településrendet, melyben a vízvétel nagyobb szerepet játszott, mint később. A városkapuk pedig az országutakat jelzik mindenütt, melyek a történelmi települések fő útvonalaiként, az eredetileg egyutcás település kiinduló helyei voltak. Több helyen megállapíthatóak a piacterek, amilyen a budai, pesti Széna-tér (utóbbi mai neve: Calvin-tér). A víz szerepe is fontos, nemcsak a város védelmében, mint Győr, Pápa, Várpalota, Szigetvár, Székesfehérvár esetében, de a város iparossága, a molnárok, timárok letelepedése miatt is, ahogyan azt megfigyelhetjük Pápán a Tapolca vizére települt malmoknál, Pécsett az Alsó- és Felsőmalom utcákban, Buda-Felhévízen stb. A városfalak a várépítésnek általunk felállított fejlődési korszakai közül a szabálytalan alaprajzú külsőtornyos várak típusába tartoznak (7, 9, 13, 14, 15, 19, 24, 25, 30, 35. képek), vagy e típusban építették át őket.3 Építésük kezdete Magyarországon elég késői időre tehető. Adataink vannak ugyan arról, hogy Esztergom (1 — 3. ábrák), Székesfehérvár, Veszprém, Buda várai а Х1П. században már nemcsak egy-egy királyi vagy főúri lakhely védelmét látták el, de a környező nagyobb területét is. Jellemző ilyen korai példák Pécs, Győr, Eger, Kőszeg, Pápa, Siklós várai, amelyekhez a későbbi, nagyobb kiterjedésű, és ugyancsak védőfalakkal övezett polgárváros csatlakozott. A külsőtornyos városfalak építése Magyarországon többnyire a luxemburgi házból való Zsigmond király (1387 —1437) uralkodásának idejével esik egybe. Zsigmond uralkodása végén, vagy Mátyás idejében épült ki a pesti városfal kis rondellákkal, kaputornyokkal erősített védőöve is, melynek a Duna vonalára támaszkodó védelme határozza meg a mai Belváros alakját (14. ábra). A sugarasan kiinduló utak jelzik a Váci, Hatvani, Kecskeméti kapuk helyét. A várárok és az árok előtt hagyott szabad területek jelölték ki a mai „Kiskörút" vonalát, melyet a Tolbuchin körút, Múzeum körút és Tanács körút ma is követ. Csak a Deák tértől a Duna vonaláig tartó rövid szakaszt tüntette el a XIX. század elején a Belvároshoz észak felől hozzáépített új városrész, melynek derékszögű utcahálózatában is jellegzetesen leolvasható az új település 6 Gerö L. : Magyarországi várépítészet (Bpest. 1955); továbbá szerzőtől: Wloskie fortyfikacje bastionowe na Wengrzech (Pol. Akad. Nauk; Kwartalnik Architektury i Urbanistyki, Tom. IV. Zeszyt 1—2. Warszawa. 1959); Überreste mittelalterlicher Bauten und Stadtmauern in den Ungarischen Städten (Pol. Akad. Nauk; Kwartalnik Architektury i Urbanistyki, Tom. V. Zeszyt 1—2, Warszawa. 1960); Development of Castles and Historie Houses in Hungary (Bulletin of the International Castles Institute No. 13. Rapperswil, Suisse). Sopron várára vonatkozóan Id. Magyarország műemléki topográfiája. Bpest. 1953. Vő. továbbáOerö L.: Bern vára, Sopron vára (Soproni Szemle 1957.188 — 200.1.)
