Századok – 1964

Tanulmányok - Gerő László: Középkori vármaradványok mai magyar városképeinkben 1053

KÖZÉPKORI VÁRMARADVÁNYOK MAI MAGVAR VÁROSKÉPEINKBEN 1055 elemzését, hanem csak a városfalak szerepét, és ezeknek a mai utcahálózathoz való viszonyának megállapítását tárgyalja, valamint az azonos léptékben készített rajzok alapján összehasonlíthatóvá teszi őket alakban, területben, amire az ismert különféle léptékű térképek a városkutatónak nem adtak eddig módot. A történeti városi épületegyüttesek minden festőiségük, változatos alakjuk, történelmi értékük mellett sok hibát tartalmaznak. A XIX. századi városfejlődés során megfigyelhető az a folyamat, melyben a tehetősebb családok a zsúfoltan beépült történelmi városmagból kiköltöznek a város szélére telepített kertes villa-övezetekbe, és helyükbe fokozatosan egyre szegényebb lakosság költözik a korszerűtlenné vált lakásokba. Magas takaratlan tűzfalak éktelenítik el a kapitalizmus korában a korábban egységes városképeket, utólagosan beépített udvari szárnyakkal a zsúfoltság még fokozódik, egészségtelen, szellőzhetetlen lakások keletkeznek, ahová a nap sohasem süt be, és azok a legelemibb egészségügyi berendezéseket is nélkülözik. Városainknak a háborút követő felújítása során most megkíséreljük az egészségtelen lakásokat korszerűsíteni, a túl sűrű beépítést a zsúfoltság feloldásával fellazítani, az épületekkel beépített és a beépítetlen terek jobb arányait megközelíteni.4 Tapasztalatunk szerint nem lehetetlen feladatok ezek és nincsenek ellentétben a gazdaságossággal sem. Megoldásuk nem könnyű, de ez még nem ok arra, hogy meghátráljunk előlük. Ellene vagyunk minden olyan javaslatnak, amely csak egy-egy probléma megoldására tör. Ilyen például a műemlékek homlokzatának rendbehozása s ugyanakkor a mögötte levő egészségtelen lakások meghagyása. 4 Gern L. : Műemléki jelentőségű területek rendezésének néhány metodikai kérdése (M. T. A. Építés és Közlekedéstudományi Közlemények, Bpest. 1963. 1 — 2. sz.). o. A veszprémi vár ma is álló középkori falai 9*