Századok – 1964
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Marxista történettudományunk fejlődésének problémái 1011
MARXISTA TÖRTÉNETTUDOMÁNYUNK FEJLŐDÉSÉNEK PROBLÉMÁI 1039 mind az uralkodó osztályok kormányzati rendszere megingásának, mind a munkásmozgalom terebélyesedésének-izmosodásának erős eltúlzásával, Magyarországon is forradalmi helyzet létrejöttét véltük megállapíthatni. E forradalmi helyzet elvetélését a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőitől kértük számon, s a párt vezetésében mutatkozó reformizmust tudatos árulásnak ítéltük. Történeti képünk korrigálását a közelmúlt esztendők során számos új — terjedelmes forrásanyagra épülő, fontos összefüggésekre világító — tanulmány és monográfia mozdította elő. Bár a korszak gazdaságtörténete szempontjából a legutóbbi pár év nem volt különösebben termékeny, a nemzetközi fejlődéssel való összehasonlítás révén — lásd Berend T. Iván és Ránki György tanulmányait — sikerült reálisabban megítélnünk Magyarország helyét Európa, ill. az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődésében. Lényeges előrelépés történt a századelő társadalomrajzában: a gentry, a „középosztály" társadalmi szerepének ábrázolásával - Hanák Péter munkája alapján — jelentős szempontokat nyertünk a politikai történet, kivált a Függetlenségi Párt tevékenységének vizsgálatához is; elmélyültek ismereteink Kolossá Tibor kutatásai révén — a magyarországi agrárproletariátus társadalmi struktúráját illetően. A politikai történetírás — elsősorban Dolmányos István és Pölöskei Ferenc — részletesen feldolgozta a koalíció előzményeit és felbomlását, számos vonatkozásban fényt derítve az uralkodó osztályokon belüli irányzatokra, az önálló paraszti szervezkedési kísérletekre, s bizonyos fokig a Szociáldemokrata Párt tevékenységére; utóbbit mutatja be Erényi Tibornak a magyarországi .szakszervezeti mozgalom első időszakáról szóló monográfiája. A demokratikus eszmeáramlatok, kulturális jelenségek felvázolására irányuló törekvések mellett előremutató kezdeményezések történtek — elsősorban Tokodv Gyula kutatásaira utalhatunk — a nemzetközi összefüggések feltárásában, főként a német imperializmus (pángermán szövetség, Mitteleuropa-terv) vonatkozásában. Az újabban elkészült munkák, lia nem is mindig expressis verbis, de nagyjából egységesen mutatnak rá, hogy az 1905—1906. évi magyarországi forradalmi helyzetről szóló tézis a tények erős eltúlzásából, az orosz analógia mechanikus alkalmazásából fakadt. Ennek belátása azonban feltétlenül megköveteli, hogy újból szembenézzünk az osztály-erőviszonyok korabeli alakulásának, a munkásmozgalom által követendő taktika történeti mérlegelésének kérdésével, — egyben azzal a kritikával, amely a Szociáldemokrata Pártot már ebben az időszakban jóval negatívabban értékelte, mint azt tényleges hibái indokolttá tették. Ez a túlhajtott kritika — amelynek maradványaival még ma is találkozunk — egyrészt a Bolsevik Párt korabeli taktikájával való összehasonlításra, másrészt viszont a kommunisták 1930-as évekbeli népfrontpolitikájának bizonyosfokú visszavetítésére alapozódott. Van-e jogosultsága a bolsevikok irányvonalával való egybevetésnek? Természetesen van. Az oroszországi munkásosztály újtípusú, forradalmi pártja, Lenin vezetésével, ekkoriban már alapvető iépéseket tett a munkásosztály taktikájának kidolgozására a demokratikus forradalomban, mélyen elemezve a tőkés fejlődésnek azt az útját, amely a feudalizmus súlyos gazdasági-politikai maradványait cipeli magával; s a MSzDP súlyos hibát követett el, amikor a német és osztrák szociáldemokrata pártok hatókörében maradva, ezeket az eredményeket figyelmen kívül hagyta, — maga pedig nem haladt előre a konkrét magyarországi viszonyok elméleti elemzésében, a demokratikus átalakulás forradalmi feladatainak kitűzésében. Megjegyzendő azon-7*
