Századok – 1964
Tanulmányok - Molnár Erik: A marxizmus szövetségi politikája (I. rész) 943
A MARXIZMUS SZÖVETSÉGI POLITIKÁJA 979> magyar és a magyarországi, szellemben és szokásokban elmagyarosodott német burzsoáziában látta. (A németek elmagyarosodását Engels természetes folyamatnak tekintette.) Amikor a liberális Kölnische Zeitung megtámadta a német demokratákat amiatt, hogy a népelnyomó magyar nemesség, az „arisztokratikus kaszt" mellé állanak, amely az osztrák-német abszolutizmus elleni harcot vezeti, Engels mindenekelőtt a nemzeti önrendelkezési jogra hivatkozott - amelynek éle, az adott esetben, az európai ellenforradalom ellen irányult, Mégha Magyarországon tisztán nemesi forradalomról volna is szó, irta, ezt a forradalmat akkor is támogatni kellene, mert az osztrák monarchiának nincs joga elnyomni a magyar nemességet és ezáltal közvetve a magyar parasztokat. De miféle nemesi forradalom az, amelynek első dolga volt, hogy felszabadítsa a jobbágyokat? A magyar forradalmat nem az igazi arisztokrácia vezeti — ez átment az ellenforradalom táborába —, hanem az elszegényedett nemesség, és a forradalom szociális tartalma, a jobbágyfelszabadítás, burzsoá jellegű rendszabály. Főleg pedig a magyar forradalmi háború a kitörőben levő európai demokratikus háború része, amelyben a magyarok (és a lengyelek) együtt fognak harcolni a francia és a német forradalmi hadsereggel, az osztrák, orosz, porosz ellenforradalom ellen.61 A liberális német burzsoázia azonban — mondja Marx — akadályokat gördített a forradalmi nemzetek szövetsége elé, amikor nacionalista politikájával felkeltette a régi német—lengyel, német — cseh és német—olasz nemzeti ellentétet. Ezzel csak a feudális ellenforradalom kcteére játszott, amelynek politikája mindig is arra irányult, hogy a nemzeti ellentéteket fenntartsa és saját érdekében kiaknázza. Ezzel szemben Marx arra törekedett, hogy valamennyi forradalmi nép szövetségben tömörüljön és együttes erővel forduljon az ellenforradalom legfőbb bástyája, a cári Oroszország ellen. (Ez nem Marx egyéni politikája volt. Lényegében a frankfurti nemzetgyűlés' demokratikus szélsőbaljának is ez volt a programja.) Marx úgy gondolta, hogy az európai forradalom fejlődése arra fogja késztetni Oroszországot, hogy fegyveresen lépjen fel a forradalmi erők ellen. Az orosz beavatkozást, a konfliktus lehetőségeinek megteremtésével, maga is elő akarta segíteni, mert ettől várta a német forradalom továbbfejlődését, a forradalmi háborút megszervező demokratikus diktatúra létrejöttét. „Németország háborúba taszítása Oroszországgal" Marx elképzelése szerint maga után vonta volna a Habsburgok és a Hohenzollernek bukását és az egész Európában a demokratikus forradalom győzelmére vezetett volna.®'2 Marx azzal számolt, hogy az európai háborúba beavatkozik majd Anglia, az orosz-porosz-osztrák ellenforradalom bankárja is, az a „szirt", amelyre ,,az ellenforradalom felépíti templomát". Anglia háborúba lépését, amelynek következtében az európai háborii a gyarmati országokra is kiterjedő világháborúvá vált volna, Marx az európai szociális forradalom szükséges feltételének tartotta. Amíg Angliában a burzsoázia van hatalmon, addig hiába dönti meg a francia munkásosztály a saját burzsoáziáját, az angol burzsoázia a kontinensen még részleges szociális reformot sem fog megtűrni. De a háború módot fog nyújtani a chartista munkáspártnak, hogy forradalmi felkeléssel megbuk-61 Lásd: „A forradalmi háború Magyarországon" és „A Kölnische Zeitung a magyarok harcáról"; továbbá „Magyarország" — Neue Rheinische Zeitimg, 1849. jan. 13, febr. 18, máj. 19-i számait. Marx és Engels művei, 7. köt. 271 — 293. 1. a fentebb hiv. kiadásban. oí Lásd ehhez főleg: Engels: Marx és a „Neue Rheinische Zeitung" i. h. 6. köt. 9. 1.
