Századok – 1963
Tanulmányok - Barta István: Felsőbüki Nagy Pál és a bécsi kormány 747
FELS'ÖBÜIil NAGY PÁL ÉS A BÉCSI KORMÁNY 763 ,,a nép külön osztályai közt vonandó éles demarcationalis linea princípiumának" fontosságát emeli ki.4 8 Seztaz álláspontot akkor hangoztatja, amikor a megyéknek csaknem a fele megadná már a parasztnak a szabad birtokbírhatási jogot, s egy kis csoport már az ősiségét is el akarja töröltetni ! Nagy Pál álláspontja olyan messze esik a polgári társadalom alapját képező szabad polgári tulajdon fogalmától, mint amennyire ellene mond az osztályok szigorú feudális elkülönözésének elve a Kölcseyék által propagált érdekegyesítés eszméjének. Igen, a felsorolt adatok meggyőzően bizonyítják, hogy Nagy Pál 1832/36-ban csak feudális társadalmi szerkezet fenntartásával akart reformokat. Bezerédynek, illetve Csengerynek volt tehát igaza ebben a kérdésben, Nagy Pál nézetei fölött valóban túlhaladt az idő, s ha Kossuth mégis a 48-hoz vezető fejlődés egyik úttörőjeként ábrázolta ismertetett állásfoglalásában, annak oka csupán kegyelete lehetett, s a jótékony köd, amely a fél évszázad előtti hősi küzdelem részleteit eltakarta már a 80 éves aggastyán emlékezete előtt. II Láttuk a vádakat, megismertük Nagy Pál politikai pályájának a vádakkal kapcsolatba hozható tényeit, meghallgattuk a védelem tanúit, az így öszszegyűlt bizonyító anyag mérlegelése azonban legfeljebb annak a megállapítására szolgáltathat alapot, hogy Nagy Pál mind a polgári reform, mind a nemzeti önrendelkezés kérdéseiben elmaradt a haladó ellenzék mögött, s magatartásával néhány kérdésben gátolta az ellenzéki politika érvényesülését. Ezt azonban már Csengery könyve is megállapította, s ha tovább akarunk lépni a probléma tisztázása irányába, új bizonyító anyagot is be kell vonnunk vizsgálódásunk körébe. A kérdés, amire a következőkben választ kell adnunk, így hangzik: igaza volt-e a kortárs közvéleménynek, volt-e Nagy Pálnak olyan természetű kapcsolata a kormánnyal, amely politikai jellemére árnyékot vethetett? Magának a kapcsolatnak a megléte tényszerűen bizonyítható, ugyanúgy az is, hogy a kapcsolat folyományaképpen Nagy Pál 1830-tól kezdve az országgyűléseken számos kérdésben tudatosan a kormány érdekeit támogatta az ellenzék törekvéseivel szemben. A kapcsolat Wirkner Alajos kancelláriai fogalmazó személyén keresztül jött létre és állott fenn, de érintkezett Nagy Pál magával Reviczky kancellárral is. Wirkner, ez a kassai születésű, kisnemesi származású, tehetséges és ambiciózus hivatalnok a bizalmasa, magyar ügyekben a legbefolyásosabb tanácsadója volt Reviczky kancellárnak, ő vezette Pozsonyban a kancellár külön hírszolgálatát, amely 1830-tól a bécsi rendőrminisztérium kémszervezete mellett, attól függetlenül működött az ország-48 „Midőn ezen országgyűlésen a capaeitás kérdése fordula elő, annak mindenkor ellenére szólottam, mert valamint a paraszti rend részére kijelelt jobbágyi telkeket, úgy a nemesi rendnek subsistentiájára kijelelt nemesi birtokot maga épségében meg akartam tartani." „Hogy ezen a nép külön osztályai közt vonandó éles demarcationalis linea princípiumából democratia nem származhatik, azt kiki átlátja, kinek a democratiáról csak legkisebb képzete is van." (Részletek 1834. dec. 10-i, az örökváltság mellett tartott beszédéből.) Ugyanebben a beszédében szerepel az a mondat is, amelynek alapján Kossuth azt akarta bizonyítani, hogy Nagy Pál a demokráciát azonosnak tekintette a respüblicával. A mondat szövege azonban (. . . szinte úgy mint én, senki azok közül, kik az V., VII. és VIII. articulust pártolák, democratiáról vagy respublicáról nem is álmodtak . . .) inkább arra enged következtetni, hogy Nagy Pál határozott különbséget tett a kettő között. (Uo. IV. köt. 37. 1.) 2 Századok 1963/4
