Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1399

1400 ю TÖRTÉNETI IRODALOM Debrecen városi múltjának évfordulójára jelent meg a Városi Tanács és a Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának közös kiadványa, a „Debreceni bibliográfia" (Alapvető irodalom a város ismeretéhez. Az anyagot gyűjtötték és összeállították: Bata Imre, Lengyel Imre és Varga Zoltánná. Debrecen, 1961. Alföldi nyomda, 332 1.). A 34 fejezetben igen nagy anyagot (a megismétlődő azonos címeket nem számítva, mintegy 4000 tételt) közlő, csinos kiállítású kiadvány nagy segítségére lesz mindazoknak, akik a város történetével foglalkoznak. Ugyanakkor teljesen egyetértünk a Magyar Könyvszemle bírálójával (1962. 245 — 246. 1.), hogy egyrészt az elvi alapvetés hiánya (a válogatás szempontjainak tisztázatlansága), másrészt a könyv szerkezetének át nem gondolt volta, s az egyes fejezeteken belül a mechanikus betűrend a kötet használhatóságát csökkenti. Mellőzve most a kötet egészét, az alábbiakban a bibliográfia történelmi részéhez fűzűnk néhány megjegyzést. Az első ós talán legsúlyosabb kórdós, amelyet nekünk is föl kell vetnünk, a válogatás szempontja, ill., sajnos így kell mondanunk, nem egy esetben szemponttalansága. A bevezetés félreérthetetlenül kimondja, hogy a kiadvány „helyismereti bibliográfia", történeti fejezetei „a helytörténeti kutatás forrásául szolgáló irodalom" közlését tartják feladatuknak, de azt már sehol nem mondják meg a kiadók, hogy hol végződik számukra a helytörténeti és hol kezdődik a nemzeti bibliográfia területe. Nem egy olyan címmel találkozunk, amelyben összefoglaló jellegénél fogva Debrecenről is szó esik, amely mégsem tartozik a helytörténeti irodalomba. (Néhány példa: 928. sz.: Chlownitz: Geschichte der ung. Revolution in den Jahren 1848/49; 970. sz. Gelich : Magyarország függetlenségi harca; 994. sz.: Iratok az ellenforradalom történetéhez, 1919 — 1945; 884. sz. : Andics Erzsébet : A magyar munkásmozgalom a világháború alatt; más vonatkozásban: 835. sz.: Nagy Károly : A reformáció hatása a társadalmi ós gazdasági életre és 2115. sz.: Konz Ignác : Etude sur l'influence de la littérature française en Hongrie stb.) Waldapfel Eszter : A forradalom ós a szabadságharc levelestára с. kiadványánál kivételesen annotációt is találunk. Eszerint a háromkötetes kiadványban 22 ízben történik utalás Debrecenre (1138. sz.), — ezen a jogcímen viszont minden Magyarország történetét tárgyaló összefoglaló munkát fel kellene venni. Még kevésbé indokolt, hogy egyes kiadványok tartalmuktól függetlenül, pusztán azon a jogon, hogy Debrecenben adták ki őket, vagy hogy szerzőjük, esetleg kiadójuk debreceni, bekerültek a kötetbe. (Ismét néhány példa a sok közül: 948. sz. Debreceni emlékfüzet I. Ferenc József. . . dicsőítésére; 1110. sz. Szoboszlai Pap István : Diétái prédikátziók; 1131. sz. Varga Zoltán : Az államforma és a kormányforma kérdései a debreceni trónfosztás után, 2219. sz. Péterfy Jenő dramaturgiai dolgozatai.) Az 1849-es Függetlenségi Nyilatkozat szövege éppenúgy nem tartozik a debreceni bibliográfia körébe (magyar és königsbergi német kiadását is itt találjuk: 1044. és 1128. sz.), ahogy az 1944 —45-ös Debrecenbe összehívott ideiglenes nemzetgyűlés naplója sem (1174. sz.). Számos munka nyilván tévedésből került be, mert a szerkesztők nem tudták, hogy miről szól. Györffy Lajos : Adatok az Alföld törökkori település történetéhez (811. sz.) c. forráspublikációjában Debrecennek még a neve sem jön elő, ahogy nincs debreceni vonatkozása Császár Edit vagy Boldizsár Kálmán a hajdúkkal foglalkozó munkáinak sem (782. és 791. sz.). Ballal Antal könyve (890. sz.) nyilván a címleírásban elkövetett hiba alapján került a kiadványba, ahogy Debreczeni Fóris István bibliai tárgyú munkája is értelmetlenül lerövidített címe révén válhatott helytörténeti kiadvánnyá (802. sz.). Azt viszont nem tudjuk, hogy az 1945. november 29-re Budapestre összehívott országgyűlés naplója hogyan került ide (1161. sz.). Ugyanakkor viszont szorosan a tárgyhoz tartozó kiadványok kimaradtak, köztük néhány fontos is. Az összefoglaló jellegű munkák közül inkább csak a bibliográfiai teljesség kedvéért hiányoljuk Bodnár Gyula (Debrecen. Bpest. 1934), Békessy László (Übersicht der Landwirtschaftlichen Verhältnisse von Debrecen. Bpest. 1885) ós Galgóczy Károly (La ville de Debreczen en Hongrie. Bpest. 1900) munkáit. Varjas Béla Méliusz városa (Magyarságtudomány, 1935. és kny.) c. tanulmányának elmaradása viszont már komolyabban hiányolható. Ugyanígy Lépes Győzőnek Debrecen háborús múltja (D. 1931) c. egyébként nem nagyhírű munkája, mely évrendben közli a várossal kapcsolatos katonai eseményeket. Iskolatörténeti vonatkozásban hiába keressük a kollégiumban végzett diákok nóvsox'át (kiadta Thury Etele, Iskolatörténeti adattár. II. k. Pápa. 1908. 66 — 466. 1.), Géresi Kálmánnak és Sinka Istvánnak az 1848 előtti kollégiumi oktatásról és diákéletről írt tanulmányait (Collégiumi Értesítő, 1894/95), vagy Kuthi Zsigmondnak a debreceni izraelita iskola történetéről írt kötetét (Debrecen. 1911). Hiányzik Szabó Istvánnak tárgyát nézve egyedülálló cikksorozata az 1848/49-es debreceni sajtóról (Hajdúföld, 1923) és Varjú János piarista tanulmánya: Debrecen közigazgatása a XVI. században (Kolozsvár. 1907), amelyik a város, egész a legutóbbi időkig alig ismert közigazgatásának ós bíráskodásának múltjára nyújt valamelyes támpontot. Nóvák kétkötetes egyetemes nyomda-