Századok – 1963
Tanulmányok - Eperjessy Géza: A mezővárosi és falusi céhek kialakulása és bomlása az Alföldön és a Dunántúlon 951
A MEZŐVÁROSI ÉS FALUSI CÉHEK KIALAKULÁSA ÉS ROMLÁSA 961 nemcsak a legények fogadására nyernek jogot, hanem a legényeknek majd kevesebb bért fizethetnek, és így áruikat is olcsóbban adhatják.5 0 A kontár-sorból akartak kiemelkedni az önálló céhszervezet felállításával a „keresztúri, pétzeli, a Rákos és Egres Vizeken lévő Molnárok" is 1808-ban.5 1 Hasonló kérelemmel fordultak a nádorhoz a péceli, rákoscsabai, ecseri, monori és gombai takácsok. Ezek a falusi mesterek is monopóliumra igyekeznek szert tenni. A folyamodók — céhlevél híján — tulajdonképpen még kontárok, mégis azt kérik a nádortól, hogy a céhen kívülieket szigorúan tiltsák el mindenütt az iparűzéstől.5 2 Hogy a céhkiváltság megszerzésének tulajdonképpeni célja a kontároknak az iparűzés lehetőségeitől való megfosztása, ezt persze nem minden esetben árulják el olyan Iiaív módon a kisvárosi és falusi mesteremberek, mint a pestkörnyéki takácsok vagy a Csanád megyei kézművesek. A céhkiváltság i azonban minden esetben a monopólium biztosítására irányul, — nemcsak a szabad királyi városokban, hanem a mezővárosi és falusi céheknél is. ! Az előbbi és más példák alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a céhek megalakulása a kisebb mezővárosokban és falvakban sem jelent már fejlődést a X VIII. század második felétől kezdve. A mezővárosi és falusi kézművesek az általunk vizsgált területen jobbára csak а ХУП1—XIX. század fordulóján érkeznek el a céhes szerveződés fokára, amikor a céhrendszer már egészében elavult és mindenütt — így a céhekkel korábban nem rendelkező ! településeken is — gátja a további haladásnak. A céhek elzárkózása a XVIH. század második feléig lényegében még megfelelt a termelőerők fejlettségi 1 fokának,5 3 a tőkés verseny jelentkezésével, illetőleg a termelőerők és termelési viszonyok közötti összhang megszűnésével viszont a mezővárosi és falusi céhekben is túlnyomóvá lesznek a társadalmi munkamegosztás fejlődését akadályozó tényezők. Az újonnan megalakuló mezővárosi és falusi céhek kézművesei is — a szabad királyi városok céhes mestereihez hasonlóan — mind jobban elzárják a mesterjog megszerzésének lehetőségét a barkácsoló paraszt-60 Korábban. . . „szabadságába. . . (volt) kinek kinek tetszése szerént többet, ígérni, mellynél fogva a cseléd bérc meg nevekedvén, a mester ember munkája is drágán kénteleníttetik készíttetni, melly által a Publicum terheltetik" (uo.). 51 Báró Podmaniczky Sándor 1809. febr. 8-i levelében bizonyítja, hogy a kérelmezők a „Rákoskeresztúri Helységekben Molnár gazdák lévén", reájuk mint jobbágyaira semmi panasza sincs, molnár munkájukkal meg van elégedve. Hasonlóképpen „jó magaviseletüket és jó szolgálatukat" tanúsítja Orbán Károly „Méltóságos b. Prónay Sándor Úr Eö Nagysága Kasznárja", ezenkívül Podmaniczky László özvegye, Radvánszky Karolina és „Báró Orczy Józseffnek megmaradott özvegye, Árva Gr. Berénvi Borbála". (OL. Dep. Civ. 1808/5/2 és 1810/5/2.) 62 ,,. . . méltóztasson el tiltani fuserságot. . . Sehol ne legyen szabad Kontárul, és Generális Artikulus nélkül, mesterséget folytattni". . . A kontárkodás eltiltásából — teszik hozzá naiv ravaszsággal — nemcsak nekik, hanem elsősorban az uralkodónak volna haszna: „Az Pedigh Fölséges Királunknak is jó hasznára lenne, Mert Artikulus Váltságért Szép Pénzt fel venne. Merttsak itt Pest Vármegyében kellene valami 6 artikulus Váltsák, ha egyszer el Tiltódna Kontárság, és úgy szinte Többi Vármegyében is". . .(OL. Dep. Civ. 1808/5/2). — Pest megye 1806. aug. 4-én küldte fel a Helytartótanácshoz a folyamodást s javasolta, hogy — ,,a hasonló esetekben ennek előtte gyakorlott mód szerint" — a pesti vagy a budai céhhez kapcsolják őket. A nevezett takácsok privilégiuma azonban — hasonlóan a rákoskeresztúri ós péceli molnárokéhoz — nem található a magyar kancellária által adományozott eéhkiváltságok között. Lehetséges, hogy mint filiális mesterek tartoztak a pesti vagy budai céhhez. 53 Vö. Mérei Gyula : A magyar céhrendszer 1848 előtt. Századok, 1948, 74—75. 1.
