Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 899

906 KRÓNIKA Az egyik a német militarizmus kialakulása az utolsó másfél században, a másik a német munkásmozgalom, illetve a német munkásmozgalmon belül kibontakozó opportunizmus szerepe a német militarizmussal szembeni küzdelem tekintetében. A tanulmány egyik alapvető szempontja volt, hogy Németországnak az európai államok között elfoglalt helyét elemezze, illetve kimutassa azokat az erőket, amelyek összeurópai viszonylatban mozdították elő a német militarizmus kialakulását. A probléma felvetése abból indult ki, hogy az egyes európai államok évszázados politikája Németország ellen maga is lényegesen hozzájárult a német militarista erők kialakulásához. A tanulmány másik fő problémája az volt, hogy a legújabbkori német munkásmozgalom, pontosabban az első világháború összeomlása utáni versaillesi helyzetben a német munkáspártok, és különösen a kommunista párt, elég hatékonyan foglaltak-e állást a német nemzeti problémákkal és követelésekkel kapcsolatban. A tanulmány arra az eredményre jut, hogy a német munkásmozgalom nem dolgozott ki olyan nemzeti politikát, amely hatékonyan tudott volna szembeszállni a német burzsoáziának a nemzeti kérdésben folytatott demagógiájával. A hozzászólók a tanulmányt érdekesnek, gondolatébresztőnek tartották, amelynek elsődleges érdeme a kérdésfelvetésben mutatkozik meg, végleges álláspontra azonban a szerző nem juthatott. Helyeselhető, hogy a munka felveti a nemzeti kérdés és Versailles szerepét a nácizmus hatalomrajutásában és a kommunista párt sikertelenségében. A kommunisták ugyan bírálták Versailles-t, de nem mutattak konkrét utat, s így a nácik kisajátították a Versailles elleni harcot. A náci program mélyen a nemzeti kérdésben gyökerezett, a szociális problémák megoldását alárendelték a nemzeti kérdésnek. A „német nyomorúságot" nem lehet leszűkíteni a porosz militarizmusra, mivel a militarizmus nem a legfontosabb és nem az egyetlen szempont itt, hanem legalább ilyen mértékben függött a német nyomorúság a német kisállamosditól, aminek következménye a polgári fejlődés elmaradása, a polgári réteg gyengesége, az irracionalizmus, a nemzeti kérdések előtérbe kerülése. Ugyancsak vitára tűzték ki Korúcs Endre ,,A Kossuth-emigráció és a nemzetközi munkásmozgalom" és Jemnilz János „Az I. Internacionálé története" c. tanulmányait. A két tanulmány „Az I. Internacionálé ós Magyarország" című, az Internacionálé 100 éves évfordulójára készülő tanulmánykötetben jelenik meg. — A vitában résztvevők mindkét tanulmányt igen pozitívan értékelték. Kovács Endre tanulmányával kapcsolatban a kispolgári demokraták és a nemesség 1848 előtti arculatának pozitívabb értékelésének szükségessége merült fel bíráló észrevételként. A vita során megmutatkozott, mily fontos tisztázni a reform és forradalom viszonyának elvi problematikáját, s ezzel kapcsolatban még elvégzendő feladat a korabeli társadalmi gondolkodás alapos felismerése; olyan közkeletű fogalmak, mint pl. „forradalom", konkrét tartalmának megállapítása szempontjából. Jemnitz János tanulmányával kapcsolatban a hozzászólók kiemelték, hogy annak anyaga magyar nyelven eddig ismeretlen, s így valóban hézagpótló jellegű. Többen méltatták azokat a helyeket, ahol az olvasó értékelésben is új szempontokat kap, mint pl. a bonapartizmus megítélésénél, a Marx—Vésinier vita ismertetésénél, a blanquistaproudhonista ellentét bemutatásánál, az ouverierizmus első nyomainál. Egyéb hírek A Történettudományi Intézet Tudományos Tanácsa az MSzMP Párttörténeti Intézet Tudományos Tanácsával közösen vitatta meg a társadalomtörténeti kutatás feladatait és módszertani problémáit a magyar történetírásban. Elhatározták, hogy az összes rokontudományágak bevonásával bizottságokat szerveznek a módszertani problémák megoldására. * A Történettudományi Intézet külföldi látogatói: 1963 januárjában E. E. Boltyin, a moszkvai Marxizmus-leninizmus Intézet igazgatója, és dr. Zletko Herkor, a zágrábi Hist. Institut tagja, márciusban a londoni egyetem szláv és délkelet-európai intézetének professzora, F. L. Carsten, áprilisban R. F Byrnes Indiana egyetem orosz és kelet-európai történeti tanszékének tanára és V. Sedlák, P. Hapák, R. Fundárek, J. Vlachovii csehszlovák történészek. A párizsi Inst. d'Études Iraniennes kutatója, Jean Aubin, árprilismájusban tartózkodott Magyarországon és az Intézetet többször felkereste. Jacques Droz