Századok – 1963
Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68
4 88 KÁNKI GYÖRGY hangulata felől. Ezzel egy időben a kommunista párt politikai vezetése, éppen valamiféle közös kisgazda és szociáldemokrata felfogás kijegecesedését megakadályozandó,8 9 ügyes taktikával igyekezett megosztani a két pártot. Részben azáltal, hogy eredeti javaslatához képest kisebb engedményekre volt hajlandó — az államosítás csak belföldi részvényeseket érint, sőt, a harmadik nagybankot (Leszámítoló és Pénzváltó Bank) esetleg nem államosítják — , másrészt, tekintettel arra, hogy mind a kisgazdapárt, mind a szociáldemokrata párt az államosítás megakadályozása céljából a bankellenőrzés megvalósítását javasolta,9 0 a kommunisták — hangsúlyozva, hogy ez távolról sem elegendő — mindenesetre ennek azonnali keresztülvitelét szorgalmazták,9 1 ugyanakkor leszögezték, hogy egyesek az állami ellenőrzéssel a nagybankok államosítását kívánják meghiúsítani. A koalícióban a kérdés körül kibontakozó súlyos válság leküzdése céljából május 22-én Tildy Zoltán köztársasági elnöknél gyűlt össze a pártközi értekezlet. A kommunista párt, hivatkozva arra, hogy a bankállamosítás kérdésében folyó vita elhúzódása alkalmat nyújt a nagybankoknak vagyonuk átmentésére, illetve külföldre síbolása céljából nagyarányú pénzügyi manipulációk lebonyolítására, halaszthatatlan intézkedést kért a nagybankok 1 állami ellenőrzése ügyében. A kisgazdapárt a ránehezedő politikai nyomás következtében, amely a párt vezetésén belül a bankkapitalizmus elleni egykorú harcaikra hivatkozó baloldali csoport fellépésében is jelentkezett, kénytelen volt deferálni a követelés előtt, s ez a szociáldemokrata pártot is tarthatatlan helyzetbe hozta.92 < Másnap, midőn a pártközi értekezlet a bankok állami ellenőrzésére vonatkozó rendelettervezetet tárgyalta, a kisgazdapárt már csupán néhány < részletkérdésben támasztott nehézséget, s inkább a szociáldemokrata párt egyes küldöttei nyitottak még bizonyos értelemben általános frontot a javaslat ellen. Különösen Faragó László képviselt intranzigens álláspontot, hol arra hivatkozva, hogy a bankellenőrzést nem lehet az államosítás első lépéseként értelmezni,93 hol pedig az ügy letárgyalását sürgető Bereivel vitatkozva jelen- < tette ki, hogy nem kötelezheti a pártvezetőséget, hogy a felmerült részletkérdésekben gyorsan, már a délután folyamán határozzon. „Hátha csak egy hét múlva, egy hónap múlva, vagy egy év múlva tud határozni..." — hangzott igen ingerült válasza.9 4 89 A kisgazdapárt is a két munkáspárt közti ellentétre spekulált, ezért máj. 19-i politikai bizottsági ülésén már átvette a jobboldali szociáldemokraták érvelését, hogy a bank-államosítás nem nyújt előnyöket a hároméves terv számára. Ugyanakkor eléggé átlátszó módon kérte az SzDP és a parasztpárt állásfoglalását, „minthogy a javaslatot a Baloldali Blokkban feltehetően már megvitatták". Kis Újság, 1947. máj. 20. 90 A kommunista párt már 1946 őszén javasolta a bankok állami ellenőrzését; abban a politikai helyzetben azonban ezt a követelést nem tudta érvénvre juttatni. 91 P. I. Arch. 2/9. 23. d. Gazdasági Bizottság, máj. 19-i ülése. 92 A köztársasági elnökkel folytatott megbeszélésről nincs közvetlen feljegyzés. A történteket három forrás alapján próbáltuk rekonstruálni: a) Antos Istvánnak a máj. 23-i pártközi értekezleten elhangzott felszólalásából (P. I. Arch. 2/9. 13. d.); b) a Timár László által a szociáldemokrata párt gazdaságpolitikai bizottságában máj. 28-án elmondottakból (P. I. Arch. 253/1. 176. d. SzDP Gazd. Pol.) és с) a Magyar Nemzet 1947. máj. 29-i számában megjelent cikkből. 93 Az állami ellenőrzés részletkérdéseiben, a kiküldendő miniszteri biztosoknak feladatköre meghatározásában igyekezett Faragó nehézségeket támasztani. (P. I. Arch. 253/1. 117. d. SzDP Gazd. Pol. Őszt. 1947. máj. 27.) 94 P. I. Arch. 2/9. 13/d. 1947. máj. 23-i pártközi ért. jkv.
