Századok – 1963

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Kozlowski; Eligiusz dr. lásd Gieysztor; Aleksander - Panomarjov B. N.: Emeljük a történettudományt és a történelemtanítást a kommunista építőmunka feladatainak színvonalára! 859

860 Iî. N. PONOMAKJOV Végül a történelem ismerete, a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek helyes értelmezése nagy szerepet játszik az új ember kialakításában, a párt által kitűzött feladat megoldásában: abban, hogy az egész nemzedéket a tudományos kommunizmus szellemében neveljük. A történelem befolyásának szférája az emberek tudatára igen széles, és e hatás ereje igen nagy. A történettudomány tevékenyen részt vesz a világnézet kialakításában. Az ember már egészen fiatal korában, már az általános iskola osztályaiban a társadalomtudományok közül elsősorban a történelemmel ismerkedik. Ebből meríti ismereteit a társadalom életére vonatkozólag. A történelem kiszélesíti az ifjú ember szellemi horizontját, segíti, hogy felismerje helyét a társadalomban, tiszteletet ébreszt benne mindaz iránt, amit nemzedékek munkája, harca, áldozatkészsége és hősiessége hozott létre, nemes törekvésekre sarkallja. A történelem megismerése hatalmas erőforrás újabb nagy tettek érdekében, amelyek a kommunizmus hazánkban való felépítését, a szabadságot, a népek boldogságát és az egész világ békéjét szolgálják. A történettudomány szerepe felbecsülhetetlen a népnek a szocialista hazaszeretet és proletár internacionalizmus szellemében való nevelésében. Pártunk a forradalmi hazafias és internacionalista hagyományokban fontos eszközét látja a nép politikai öntudata emelésének. Az októberi forradalom évfordulójának, május 1-ének minden évi megünneplése összekapcsolja a szovjet nép feljutását a kommunizmus magaslataira, a lenini párt, az orosz munkásosztály hősi forradalmi hagyományaival, amelyek megnyitották az utat az előtt az emelkedés előtt, és örökre összekötötték azt a világ szabadságmozgalmával. Az olyan nevezetes évfordulók megünneplése, mint az 1905-ös forradalom 50. évfordulója, Ukrajna és Oroszország újraegyesülésének 300. évfordulója, az 1812. évi honvédő háború 150. évfordulója, valóban össznépi jelleget öltött, mivel megfelel a nép azon szükségletének, hogy elvi alapon tudatosítsa a megtett utat, megszilárdítsa hitét az igazságos ügyért harcolók erejének legyőzhetetlenségóben. Az ilyen dátum megünneplése elősegíti a törtónelmi múlt helyes koncepciójának elterjedését a széles néptömegek körében. Teljesen nyilvánvaló, hogy a szovjet történettudomány jelentősége messze túlmegy a nemzeti kereteken és nemzetközi jellegű. A kommunizmus építése a Szovjetunióban leghatalmasabb kifejezése annak a ténynek, hogy az emberiség fejlődésének új korszakába lépett. Űj hatalmas feladatok állnak előttünk, és az egész történelmet fel kell használni e feladatok megoldására, amelyek természetesen más-más módon merülnek fel a különböző országokban. Igen, az egész történelmet. Hiszen, mint ismeretes, a tudományos kommunizmus elméletének roppant épülete az emberiség által megtett teljes történelmi út elemzésén épül fel. A marxizmus-leninizmus továbbfejlesztése elképzelhetetlen anélkül, hogy szüntelenül gazdagítanók az új történelmi tapasztalatokkal, amelyeket az emberiség felhalmoz, a történelem megelőző tapasztalatainak egyre mélyrehatóbb és sokoldalúbb elemzésével. Ezért van az, hogy a történelem ismerete — ismerete és nem csupán felületes megismerése — nélkülözhetetlen minden komoly szakember számára, a társadalomtudományok bármely területén tevékenykedjék is. A történelem ismerete nélkül senki sem lehet igazi közgazdász, sem filozófus, sem filológus, sem művészettörténész, sem jogász. Egyszóval, nem lehet igazi társadalomtudós. A tudományos szocializmus megalapítói, Marx, Engels, Lenin a szó legmélyebb értelmében történészek is voltak, számos nagyszerű történeti művet hagytak az utókorra, s elméleti munkáikban a tudományostörténeti elemzés példaképeit adták. * Miben fejeződhet ki és miben kell, hogy kifejeződjék a történelem felhasználása az emberiség haladásának érdekében; mi az, amivel hozzájárulhatnak a történészek a szocializmus és a kommunizmus győzelméért vívott küzdelemhez? Először — az SZKP és a Szovjetunió népei tapasztalatainak felhasználása, a többi szocialista ország tapasztalatainak felhasználása a kommunizmus hazánkban folyó építésében. Másodszor — a szocialista ós kommunista építőmunka szovjet tapasztalatainak és népi demokratikus országokbeli tapasztalatainak felhasználása a szocializmus és kommunizmus építésében a szocialista világrendszer viszonylatában. Harmadszor — más népek által ama tapasztalatok felhasználása, ahogyan a Szovjetunió és a népi demokratikus országok sok népe a kapitalista szakasz kihagyásával tért át a szocializmusra. Negyedszer — a tőkés országok munkásosztálya és dolgozó tömegei felhasználhatják a szocialista és a nemzeti felszabadító mozgalom tapasztalatait az imperializmus