Századok – 1963
Vita - Lukács Lajos: Kossuth Lajos emigrációs politikájának idealizálásáról 844
852 LUKACS LAJOS Verbőczy-féle magyar suprematiát, historicus s ellenforradalmi alap és Szt. István-féle magyar hon fölállítása emlegettetik szemrehányókig." „Tudni kell mit akartok, hogy a szerint egyesüljünk, vagy váljunk" — közölte Kossuth 1850. június 15.-én.59 Ugyanezen időben öntötte formába Kossuth elgondolásait az úgynevezett ,,Éjszak-keleti Szövetséges Szabad Statusok" címen, mely voltaképpen arra vonatkozik, hogy miképpen képzeli el a dunai népek konföderációját török védelem alatt ós ebben Magyarország helyzetét, belső állami felépítését. Az úgynevezett „kutahiai alkotmány" minden lényeges alapelve és része voltaképpen ebben az 1850 júliusában megszületett tervezetben már feltalálható. Ebből az is kitűnik, hogy Kossuth váltig ragaszkodik Magyarország területi integritásához, az egységes magyar állameszméhez, mely csak egy nemzetet ismer el, a magyart. A nemzetiségeknek ugyan községek, megyék keretében széleskörű jogokat helyez kilátásba és nyelvhasználatuk messzemenő biztosítását is ígéri, de területi autonómiáról hallani sem akar.6 0 Az „Éjszakkeleti Szövetséges Szabad Statusok" terve nem talált egyetértésre a nyugati magyar emigránsok között. Teleki nem tart ja elégségesnek, hogy a megyei alkotmányos szervezeten belül nyerjenek biztosítékot a nemzetiségek igényei. Megítélése szerint mind a szerbeknek, mind a románoknak tartományi gyűlést kell engedélyezni. A ,,municipális életen kívül én a szerbeknek és oláhoknak még kollektív életet ós így provinciális diétát is engedélyeznék" — írta Teleki Kossuthnak.6 1 De javaslatai ismét elutasításra találnak. Kossuth 1850. augusztus 22-én írt válaszában világosan elhatárolja álláspontjukat. О az egységes magyar államot hajlandó bizonyos feltételek mellett föderálni más \ államokkal, de a magyar államon belül semmiféle belső föderálásról hallani sem akar. , Teleki nemcsak a szomszéd államokkal javasolja a baráti kapcsolatokat, de elsősorban Magyarországot kívánja belsőleg födei-alizálni, vagyis a nemzetiségek területi autonómiájának biztosításával az együttlakó népek föderalista államát kívánja létrehozni. Ez utóbbi Kossuth szerint a magyar állam pusztulásához vezet. Az „egy oszthatatlan status" Kossuth alapelve.62 Erről Teleki úgy vélekedik, hogy az a magyar nemzeti szupremácia fenntar- , tása és meghiúsítja a nemzetiségekkel annyira szükséges kibékülést és újabb nemzeti katasztrófához vezet . . .6 3 A nemzetiségi kérdésben zajló vita, az álláspontok éles összeütközése arra kész- ' tette a továbbiakban Kossuthot, hogy még határozottabban igazolja álláspontja helyes- : ségét ós lerögzítse véleményét a vitába bevont alapvető kérdésekkel kapcsolatban. így született meg 1851 tavaszán az a bizonyos „kutahiai alkotmányterv", mint Balceseu, Teleki demokratikus tervének ellenterve. Szabad György tehát teljesen félreértette és ebből kifolyólag félre is magyarázta a „kutahiai alkotmány" tervét. Sok mindenről szól Szabad a tervvel kapcsolatban a nemzetiségi jogok kiterjesztésének kilátásba helyezése vonatkozásában, de arról teljes mértékben hallgat, hogy ezeknek a jogoknak ilyen erőteljes megfogalmazására és kidomborítására éppen azért volt szükség, hogy ki lehessen védeni a leglényegesebbet, a területi autonómia követelését. Kossuth ugyan abban a tekintetben tovább lépett, hogy hozzájárult nemzetiségi egyletek létrehozásához és nemzetiségi főnökök választásához, mindezt, az egyes vallási szervezetekhez hasonló formában, és a területi integritás szigorú fenntartásával. A különböző nyelvek és nemzetiségek igényeinek körültekintő figyelembevételét ígéri, de csakis az egységes magyar állam, mint egyetlen nemzet keretein belül. A különállást csak Horvátország vonatkozásában tartotta megoldhatónak, bizonyos feltótelek mellett. „Ami Erdéhjt illeti. Erdély nem jő olly tekintetbe mint Horvátország". ,, . . . nem külön társas ország, hanem Magyarországnak elszakasztott, s 1848-ban közös akarattal újjon egyesült része."64 Majd ehhez még azt is hozzáfűzte (ami a későbbi nyomtatott kiadásokból kimaradt), hogy „Erdély hazánk Éjszak Keleti bástyája, — integráns része azon természetes határ vonalnak, mellyet a teremtő maga húzott biztonságunkból."6 6 Aki alaposabban szemügyre veszi a kutahiai alkotmány szövegét, annak feltűnhet, hogy Kossuth mennyire kitér azon nemzetiségi követelések elől, melyek pedig 1848-ban a románok, szerbek, szlovákok és a többi nemzetiségek körében már világos és határozott megfogalmazást nyertek. Amit viszont ezek helyett javaslatba hoz, attól aligha lehetett remélni, hogy elnyerje azok tetszését, akiknek szánták. Kossuth úgy vélte, hogy alkotmánytervével a maga részéről lezárta azt a hosszan tartó és "Kossuth Lajos Teleki Lászlóhoz. Kutahia, 1850. jún. 15. (O. L. Kossuth-gyűjtemény. I. 797 és melléklete795). «•Uo. ,l Teleki László Kossuth Lajoshoz. 1850. aug. 16. (uo. 876). " Kossuth Lajos Teleki Lászlóhoz, Kutahia. 1850. aug. 22. (uo. 882). " Teleki László Kossuth Lajoshoz. 1850. szept. 27. (uo. 921); Vö. Lengyel T. : gróf Teleki László. Bpest. é. n. 108. és kk. 1. " „Kutahiai alkotmány" tervezet. 0. L. Kossuth-gyûjtemény. I. 1554. « Uo.
