Századok – 1963
Vita - Lukács Lajos: Kossuth Lajos emigrációs politikájának idealizálásáról 844
KOSSUTH EMIGRÁCIÓS POLITIKÁJÁNAK IDEALIZÁLÁSÁRÓL A Századok 1961. évi 6. számában Szabad György újabb hozzászólásával1 egészítette ki mondanivalóját. Az ebben foglaltak azonban feltétlenül szükségessé teszik az érintett problémák további tisztázását. A? alábbiakban kiegészíteni kívánom mindazt, amit a szóban forgó problémákkal összefüggésben a Századok 1961. évi 2—3. számában „Kossuth emigrációs politikájáról" írtam. Szabad György újabb vitacikke három részből áll, de egyazon célt szolgál. I. Az első rész, ha nem is teljesen egészben, de nagyobb részben közli Szabad György 1960. május 26-án tartott, Kossuth emigrációs politikájával kapcsolatos előadásának szövegét.2 II. A második rész főleg a nemzetiségi kérdést felvetve arra keres választ, hogy Kossuth mennyiben és miképpen kívánta az 1848-as vívmányokat továbbfejleszteni. III. A harmadik, kisebb rész Kossuth hazai osztály viszonyokkal foglalkozó értékeléseit veti fel. Közös célja mindhárom résznek az, hogy bebizonyítsa, hogy sem a múltban, sem a jelenben Szabad György nem idealizálta Kossuth emigrációs politikáját. A főkérdés tehát félreérthetetlenül abban foglalható össze, hogy vajon Szabad György értékelése Kossuth emigrációs politikai tevékenységéről megfelel-e a történelmi tényeknek és ebből következően összhangban áll-e a marxista történetírás alapvető követelményeivel. Ez a főkérdés ós csakis ebből a szemszögből helyes a felvetett problémákat áttekinteni és értékelni. Csakis a főkérdés szem előtt tartása vezethet a tények halmazában való eligazodásra és adhat világos és félreérthetetlen választ a felvetett problémákra. Felmerül tehát a kérdés, hogy Szabad György szóban forgó előadása mennyiben ad helyes és igaz történeti képet. Az általa érintett problémák időrendiségét figyelembe véve a következő súlyponti problémakörök adódnak: 1. Kossuth politikája, tevékenysége az 1859-es francia, olasz—osztrák háború alatt, összefüggésben a magyar emigráció és III. Napóleon politikájával. 2. Kossuth tevékenységének értékelése az 1859-es háborút követő hónapokra vonatkozóan. 3. Kossuth polit ikai tevékenysége 1860-ban, Garibaldi expedíciója idején. 4. Kossuth tevékenysége Garibaldi expedíciója után, 1860 —61 fordulóján. ' A történeti kérdések feltétlenül megkövetelik, hogy azokat a maguk szigorú konkrétságukban, adott összefüggéseik figyelembevételével tárgyaljuk, ezért tartottam szükségesnek az 1859—1861 közötti időszak felosztását, illetve a történések időrendi egymásutánjának szigorú figyelembevételével való vizsgálatát. 1. Ami az első kérdést illeti, ezzel kapcsolatban Szabad György szóban forgó előadásában a következő megállapítások találhatók: 1859 májusában, tehát már a háború kitörése után, Kossuth Angliában feltűnést . keltő körútja során számos beszédet mondott. ,,Aligha mondhatjuk másnak mint az adott történelmi helyzet zseniális megítélésének . . ." Glasgowban tartott beszédét, írja Szabad György és arra utal, mintha Kossuth angliai beszédeinek fő mondanivalója az lett volna, hogy leleplezze III. Napóleon kétszínűségét, taktikázását és jó előre beharangozza, hogy Magyarország megcsalatik ós a francia császár megelégszik majd Lombardia felszabadí-I 1 „Kossuth 1860—61-es politikájának jellemzéséről. IT." Századok. 1961. 922—936. 1. • „Kossuth az olasz és a magyar nemzeti kérdés összefüggéséről 1860—61-ben."
