Századok – 1963
Tanulmányok - Kirschner Béla–Rácz Béla: Az Ózdi Vasmű története a felszabadulás időszakában - 810
AZ ÓZDI VASMŰ TÖRTÉNETE II. 819 den fontos műszaki probléma megvitatása, a megoldásban az üzemek együttműködésének megteremtése és a végrehajtás ellenőrzése. A bizottságban a felsorolt tagok révén a szakszervezet és a politikai pártok is képviselve vannak, akik szükség esetén külső segítségről is gondoskodnak.146 A műszaki bizottság létrehozása nem állt ellentétben az 1945. június 5-én a Magyar Közlönyben megjelent 55000/1945 Ip. M. sz. ÜB rendelettel, amely előírta az üzem menetének és tervének ellenőrzését. A Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének július 5-i ülése pedig, melyen a vasüzemek üzemi bizottságainak elnökei, alelnökei és főbizalmiai is részt vettek, egyenesen programjába vette, hogy a legjobb mérnökökből, művezetőkből, szakmunkásokból programelőkészítő bizottságokat kell létrehozni, melyeknek az lesz a feladatuk, hogy felmérjék a műhelyek teljesítőképességét és olyan programot dolgozzanak ki, mely biztosítja a termelés megszervezését és a többtermelést.147 A vezérigazgatóság az ózdi vezetőséghez írt levelében élesen fellépett a megalakított bizottság ellen. Szerinte ,,. . . egy ilyen célú és feladatkörű bizottság működése feleslegessé teszi a műszaki vezetést, és azt teljesen kikapcsolja a termelésből. Nem vitás — olvasható a levélben —, hogy a bizottság i ülésein jelenlevő pártkiküldöttek, a tárgyalási anyagba politikai szempontokat fognak keverni, ami a munkásság részéről a mérnöki vezetés felé amúgyis lépten-nyomon megnyilvánuló bizalmatlanságot még jobban növelni fogja. Az üzemvezetés súlyos felelősséggel járó munka, ahol a hangsúly a felelősségen van, amelyet semmiféle bizottság az üzemvezetés helyett nem fog tudni vállal, ni, de nem is vállalhat. . . "148 A műszaki bizottság működése során elősegítette a munkásság és a ' műszaki értelmiség normális munkakapcsolatának fejlődését; a párt ezen keresztül növelte befolyását a vasmű műszaki gárdájára. A műszaki bizottság tevékenységével hathatósabbá, átfogóbbá és szakszerűbbé tette a tőkés vezetés munkásellenőrzésének megvalósítását. Épp ezért támadta oly élesen a vezérigazgatóság a műszaki bizottság létrehozását, majd tevékenységét. Az üzemi bizottság erejét jelentős mértékben lekötötte a munkásság anyagi és szociális érdekeinek (munkabér, élelmezés, lakás, ruházkodás stb.) védelme. Nagymértékben ezek megoldásától függött a termelés és a munkások politikai állásfoglalása is. Az üzemi bizottságnak nagy problémát okozott a vasipar első (1945. április 20.) kollektív szerződése. E szerződés értelmében a vidéki üzemek munkásai, így az ózdiak is, elestek volna a kétszeres órabéremeléstől. Az üzemi bizottság gyűléseken ismertette e szerződést. A munkások nem fogadták el a szerződést, s üzemi bizottsági küldöttséget menesztettek az iparügyi miniszterhez. A bizottság visszatérve jelentette a munkásoknak, hogy Ózd is megkapta a diósgyőri munkások béremelését.149 Július 30-án a munkások nyomására a vidéki munkavállalók és a munkaadókból álló paritásos bizottság jött létre, melyben a vasmű üzemi bizottsága is képviselve volt — s az akkor lefolyt tárgyalás eredményeképpen az iparügyi miniszter módosította a rendele-118 Uo. Szabad Vasas, 1945. júl. 15. 148 Iratok . . . 149 SZOT levéltár. SZOT 1945. Vas Vitteg levelezés, 1945. máj. 23-i jelentés-Uo. Jún. 20-i jelentés. Uo. SZOT központ, 1946/1. dosszié. 1945. jún. 15-i ÜB jegyzőkönyv ós OL RMSV Rt. ált. 41. csomó. Szakszervezeti levelezés, 1945. júl. 7-i levél.
