Századok – 1963
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyarországi nyilas mozgalom történetéhez (1935–1937) 782
A MAGYARORSZÁGI NYILAS MOZGALOM TÖRTÉNETÉHEZ 785 a mezőgazdaságot, főleg a középbirtokot nyomorító kölcsönök kamatainak leszállítása stb.); földreform-elképzelése „sokat sejtető", de talán még az agrárfasiszta Festetich gróf programjánál is semmitmondóbb.1 5 Viszont a legnagyobb részletességgel foglalkozik az állami alkalmazottak gazdasági helyzetének rendezésével s még a számukra kiróható lakbér-maximumot is összegszerűen rögzíti. A munkásokról, dolgozókról egyetlen általános mondat szerepel a tervezetben: „Az állam elsősorban a minimális megélhetést biztosítja állampolgárainak." A sztrájk természetesen tilos, szigorú büntetés alá esik.16 A gazdaságilag ilyen módon „sziklaszilárdan" megalapozott állam hasonlóan „szakszerű" új politikai felépítménnyel rendelkeznék: a horthysta Magyarországnak még a csenevész önkormányzati testületei is megszűnnének, s az állami tevékenység „függetlenülne" minden „pártpolitikától". A néptömegek társadalmi szerepéről a tervezet a következőket mondja: ,,... az államhatalom legfontosabb tényezője ne kérdezze a néptől, hogy a nép mit akar, hanem mondja meg, ő mit akar csinálni... A vezetőpolitikus a tervező, a nép a szentesítő, az államhatalom a végrehajtó. íme az alkotmány dióhéjba foglalva."17 A fasiszta földesúri-hivatalnoki „új rend" e zavaros utópiáját a sovinizmus szokásos tételei egészítik ki; az egész elmeszülemény végül valami „ultraidealista" valláserkölcsi mázzal van bevonva. Ugyanezeket az elképzeléseket foglalja magában tömörebben Szála sinak k935-ben kiadott „Cél és követelések" című programtervezete is,1 8 azzal a lülönbséggel, hogy, a nemzetközi fasizmus politikai és szellemi előretörésének megfelelően, az 1935-ös programban az egész Szálasi-féle „ideológia" már mint sajátos magyar nemzeti szocializmus, „hungarizmus" szerepel; a soviniszta kardcsörtetés és az antiszemitizmus sokkal erőteljesebb; „Nagymagyarország" fogalma pedig — a fasiszta „nemzetiségi" elv hatására — időközben „Hungária Egyesült Földekké" alakult át. Szálasi „közírói" és politikai aktivizálódását ebben az időben már nem nézik jó szemmel a katonai hatóságok, büntetésből Egerbe helyezik csapatszolgálatra. Részben emiatt, részben pedig azért, hogy egész idejét a politikai tevékenységnek szentelhesse, nyugdíjazását kéri; 1935. május 1-i keltezéssel nyugállományba helyezik.1 9 A harmincas évek második felében a politikai közvélemény széles körben vitatta azt a kérdést, vajon Szálasi elmebeteg-e. Számunkra, akik a fasiszta mozgalom történetét s a magyar társadalom különböző rétegeinek e mozgalomhoz való viszonyát vizsgáljuk, Szálasi egyénisége, pszichikai arculata csak annyiban jelentős, amennyiben valamilyen adalékot szolgáltat a szélső reakció és e-mbertelenség e társadalmi jelenségének megértéséhez. 15 „Földhözjuttatás állami közvetlen hosszúlejáratú 2%-os kölcsönök és hitelek párhuzamos nyújtása mellett; földhözjuttatás mérve 50 holdig telepítéssel kapcsolatosan és szervesen beleülesztve a tervgazdálkodás munkatervébe; a munkanélküliek nagy telepítési tervének megvalósítása a földhözjuttatás kereteiben; a földhözjuttatás a szükséges gazdasági berendezéseket is magában foglalja." (Szálasy : A magyar állam felépítésének terve. 19. 1.) 16 Uo. VIII. fej. 12. p. 17 Uo. Előszó. 18 Szálasi Ferenc : Cél és követelések. Bpest. 1935. 19 A budapesti népügyész vádindítványa Szálasi és társai ellen. OL. В. M. Szálasi per. 1. tekercs.
