Századok – 1963
Tanulmányok - Barta István: Felsőbüki Nagy Pál és a bécsi kormány 747
768 ВАНТА ISTVÁN zett.6 5 A győri püspök 1831. január 2-án válaszolt. Tudatta a kancellárral, hogy már az országgyűlés alatt szólt a főapátnak Nagy Pál ügyében : ismertette érdemeit a folyamatban volt országgyűlésen és hivatkozott arra is, hogy milyen hasznos szolgálatot tehet majd az országnak és az egyházi rendnek a következő országgyűlésen.6 6 A főapát azonban azt válaszolta, hogy az üresedésben levő kúriákat már elígérte, de elő fogja jegyezni Nagy Pált a megüresedő kúriákra. Nem ártana — írta a püspök —, lia a kancellár személyesen is írna az ügyben a főapátnak. Reviczky így is cselekedett: január 12-én írt Kovács Tamás főapátnak, ismételten utalt Nagy Pál többszöri kérésére és országgyűlési szolgálataira, s kérte, részesítse adományban Nagy Pált.67 A főapát január 16-án válaszolt a kancellár levelére. Igyekszik teljesíteni a kiváló férfiú kérését — írta — annál is inkább, mert ő is úgy látja, hogy érdemeket szerzett'az országgyűlésen; ígérte, tettel fogja hamarosan bebizonyítani, hogy a kancellár szándékait támogatja.6 8 A közbenjárás sikeréről nincs közvetlen tudomásunk, van azonban közvetett adat, amely arra enged következtetni, liogy Nagy Pál elnyerte az ígért — egyébként nem jelentős — adományt. Egy 1831. június 3-án kelt titkos jelentés ugyanis arról informálta a bécsi rendőrminisztériumot, hogy a pannonhalmi főapát teljesíti ugyan az 1830-i törvényt és eladományozza a megürült és allodizált prediális javakat, de csak ellenzékieknek adományoz: egy kúriát Nagy Pálnak, egyet Ghyczy főispánnak, egyet egy bizonyos Szabó nevű fiskálisnak, aki megyeszerte ismert ellenzéki. Ilyen a bencések szelleme, vonja le a következtetést a jelentő.6 0 A második, jelentősebb birtokszerzési kísérlet kiindulópontját Nagy Pálnak 1831. február 25-én a kancellárhoz intézett levele, s ezzel egyidejűleg a királyhoz benyújtott kérvénye képezi. Mind a kérvényben, mind a levélben azt kérte Nagy Pál, hogy a király adományozzon neki —• a becsérték megfizetése ellenében — egy a Sopron megyei Csepreg mezővárosban a koronára szálló, kb. 470 holdas allodiális birtokot. Közölte Nagy Pál, hogy kérését az elhalt tulajdonos özvegyének beleegyezésével terjeszti elő, s hogy az özvegy az adománylevél kiállítása után is haláláig a birtok haszonélvezetében maradna. A kancellárhoz intézett, Bécsben kelt levélben hivatkozott Nagy Pál azokra a biztatásokra és ígéretekre, amelyeket az országgyűlés alatt kapott a kancellártól, s részletesen kitért azokra az indokokra is, amelyek kérését támogathatják. Beszélt családjának háromszáz éves önzetlen szolgálatairól, a napóleoni háborúk idején fegyverbe hívott nemesi felkelésben szerzett érdemeiről, közéleti pályájáról, amelyen anyagi javakat nem szerzett, majd áttért az utolsó két országgyűlésen betöltött szerepére. Elmondta, hogyan segítette győzelemre 1825/27-ben a jobbágytelken ülő nemesek megadóztatásának ügyét, amelynek kezdeményezésével a kormány korábban annyiszor kudarcot vallott. A kancellárt magát hívta tanúul arra, hogy az elmúlt 1830-i ország-65 „Cum ipse viro huie, qui semet occasione ulteriorum Regni Comitiorum pluribus e respeetibus meritum reddidit, lubens opitulari desiderem", kérte, informálja, mit tett eddig Nagy Pál érdekében, s ő, a kancellár, mit tehetne. (OL, M. Kane. ein. titk. 118/1830. sz.) 66 ,,. . . prolatis, celebratisque meritis, quae Paulus Nagy sub praeteritis Comitiis comparavit, et quae adhuc bona et commoda Regno et Statu Ecclesiastico imminentium sub Comitiorum decursu praestare posset, vivide adumbratis", kérte a püspök a főapátot Nagy Pál kérésének teljesítésére. (Uo. 2/1831. sz.) " Uo. 68 Uo. 11/1831. sz. 69 OL, Takáts-hagyaték 5467. sz.
