Századok – 1963
Tanulmányok - Barta István: Felsőbüki Nagy Pál és a bécsi kormány 747
766 BA RT A ISTVÁN ségességének a felismerésére vezetett, másrészről az anyagi bajokkal küzdő reformerek közül is nem egy akadt, aki a válságból való kilábolás könnyebbik, egyéni útját választotta, ha arra lehetőség nyílott, s kormányhivatalt vállalt. Ezt a korszakot gazdasági téren a krónikus, nyomasztó pénzhiány jellemezte, s ilyen körülmények között a politikai befolyásolásnak rendkívül hathatós eszköze volt a közalapítványi pénztárból elnyerhető olcsó hitel, méginkább azonban a biztos és viszonylag jó fizetéssel járó közhivatal. Eléggé kevés ilyen állás volt a Kancelláriánál, a Helytartótanácsnál, a kamarai hálózatban, a főtörvényszékeknél, a kerületi tábláknál, a főispáni és adminisztrátori helyek stb. — ezek a kormány rendelkezése alá tartoztak, s Bécsben egyre nagyobb ügyességgel használták fel a lélekvásárlásnak ezeket az eszközeit. Gyakorlattá vált, hogy az országgyűlés időtartama alatt megüresedő jobb hivatali helyeket nem töltötték be, ezeket Wirkner valósággal áruba bocsátotta a követek között, s a közvélemény előtt csak akkor vált világossá egy sor ellenzéki követ látszólag érthetetlen pálfordulása, amikor az országgyűlés bezárása után a bécsi hivatalos lapban megjelent az új kinevezések tömegét tartalmazó lista. Nem indokolatlan tehát, ha Nagy Pál magatartásának megváltozása mögött megvizsgáljuk azt a tényezőt is, amelynek az egykorú közvélemény is, láttuk, olyan nagy jelentőséget tulajdonított. Nincs lehetőségünk arra, hogy a korábban sem különösebben vagyonos Nagy Pál 1830 körüli anyagi helyzetéről pontos képet adjunk. Azok, akik hitehagyással vádolták, elszegényedését emlegették indító okként. Láttuk Kölcsey véleményét, aki szerint Nagy Pálnak ekkor már a házán kívül nem volt egyéb vagyona.5 8 1830-i jellemzésében a már említett titkos jelentés is utalt arra, hogy anyagilag nincs jó helyzetben, s az a feltűnő, hogy ilyen megállapítás a követek közül csak Nagy Pállal kapcsolatban szerepel.59 Nagy Pál teljes vagyontalan ságára hivatkozik Pálffy Eerenc gróf is, amikor 1832. október 8-i kérvényében azt kéri a királytól, hogy kötelezzék Nagy Pált a Pálffybirtokok egyévi jövedelmének kaucióként való letételére.6 0 Említett önvédelmi nyilatkozatában maga Nagy Pál is szólt anyagi helyzetéről, válaszul azokra a vádakra, hogy azért akar hivatalt magának, „hogy annak törvénytelen használásából gyarapodjon, vagy fogyó értékét nevelje". „Mi tagadás benne — írta —, hogy értékem sokakéhoz képpest nagyon csekély, annak hihetőképpen az az oka, hogy eleim ámbátor Erdélyből való kiköltözések után már a 3-ik századnak lefolyta alatt külömbféle, résszerint polgári, résszerint egyházi főbb hivatalokat folyvást viseltek, mégis mellette duzs gazdagságra soha szert nem tettek, probamque pauperiem sine dote querebant. Csak nem olly régen az Atyámnak testvér öccse a nélkül, hogy csekély ősi birtokához valamit szerzett volna mint Personalis, az Anyámnak testvér öccse pedig majdnem 58 L. előbb, a 754. l.-on. 59 ,,. . . in finanzieller Hinsicht nicht in der besten Lage". (OL, Takáts-hagyaték 5309. sz.) 60 ,,. . . auch einen einjährigen Ertrag meiner sämtlichen Güter, zu meiner und meiner Familie Sicherheit, als gesetzmässige Caution, durch den neueren Administrator Paul v. Nagy um so mehr einzulegen unterthänigst begehre, als es allgemein bekannt ist, dass Paul v. Nagy schon nichts mehr besitzt." (OL, M. Kanc. ált. iratok 12579/1832. sz.) A továbbiakban látni fogjuk, hogy Pálffy késhegyig menő harcot folytatott Nagy Pál zárgondnoki kinevezése ellen; ez az irreális követelés is a kinevezés megakadályozását, illetve megsemmisítését szolgálta, hiszen a zár alá vett Pálffy-birtokok évi jövedelmét hivatalosan kb. 600 000 ezüstforintra becsülték. (Vö. OL. M. Kanc. ált. iratok 9684/ 1832. sz.)
