Századok – 1963
Tanulmányok - Barta István: Felsőbüki Nagy Pál és a bécsi kormány 747
EEISÖBÜKI HAGY PiL ÉS A BÉCSI KOBMÍNY 765 mire Mérey személynök jelentette a kancellárnak és kérte, mossa meg jól a fejét a renegátnak.5 4 1833. november 26-án az új személynök, Somssich Pongrác is dícséró'en emlékezik meg Nagy Pál hasznos szolgálatairól;5 5 Wirknernek a kancellárhoz intézett bizalmas jelentéseiben ugyancsak gyakran szerepel úgy, mint a kormány szándékának támogatója.5 6 S a kapcsolatokra utal közvetve az a nyugtalanság és rosszallás is, amely akkor támad a kormány köreiben, ha Nagy Pál egy-egy kérdésben a kormány ellen foglal állást.57 A kapcsolat ténye az elmondottak alapján tehát bizonyítottnak tekinthető; a következőkben arra kell feleletet adnunk, hogy a kormány érdekeinek támogatása elvi alapon, vagy anyagi érdekből történt-e? A reformkor nagy hitehagyásai esetében az anyagi érdek ugyan általában kimutatható, Nagy Pállal kapcsolatban azonban — ismerve korábbi puritán elveit és valóban feddhetetlen erkölcsi magatartását — meg kell engednünk még a Pálffyzárgondnokság ismeretében is annak a feltételezését, hogy — mint védelmezői állították — elvi alapon szakított ellenzéki múltjával, s az európai forradalmi mozgalmak, valamint a kormánypolitika megváltozásához kapcsolódó illúzió késztették óvatosabb, mérsékeltebb magatartásra. A reformmozgalom története az ilyen indokú megtorpanásra is számos példát mutat: elég csak a legnagyobbra, Széchenyi politikai pályájára hivatkozni. Azt is tudjuk, a haladás ügye mellőli dezertálásra az esetek túlnyomó többségében az érdekelt politikusok anyagi helyzete adott indítékot. A század első két évtizedének kon junktúrájára következő válságos időszak a birtokos nemesség legnagyobb részének anyagi helyzetét megingatta, s míg egyrészről a válság súlya sokakat a kivezető út keresésére, s a polgári reformok szük-54 Úgy vélte Mérey, liogy Nagy Pál a javaslattal az úrbér elsősége körüli vitában megcsökkent népszerűségét igyekszik helyreállítani. „Ich werde ihn auf eigenes Verlangen — und den wüthenden Polacken Paloczy mit der Deputation hinaufschicken und bitte Eure Excellenz beyden die Köpfe zu recht zu setzen. Beyde wären mir sehr nützlich, wenn sie nicht Renegaten wären." A Palóczyval kapcsolatos célzás a borsodi követnek a lengyel üggyel kapcsolatos állásfoglalására vonatkozik, a deputáció a király születésnapjára felküldendő országgyűlési tisztelgő küldöttséget jelenti. Úgy látszik, hogy az országgyűlés elején az ugyancsak nagy tekintélyű Palóczy megnyerésére is történt kísérlet, a későbbi tények alapján azonban ez a kísérlet sikertelennek mondható. (Mérey hangulatjelentése 1833. jan. 25-éről, az országgyűlés első heteiről: OL, M. Kane. ein. titk. 25/1833. sz.) 55 Uo. 198/1833. (Később más vonatkozásban ismertetésre kerül.) 53 Pl. 1835. febr. 13. Wirkner jelenti, hogy az erdélyi országgyűlés feloszlatása óriási szenzációt keltett; Nagy Pál megígérte, „dass er keine Motion zu ihren Gunsten unterstützen werde". (OL, M. Kanc. ein. titk. 33/1835.) — 1835. aug. 16. Wirkner jelenti, hogy a királyi cím ügyében érkezett leiratról Nagy Pál lakásán tanácskozott a „gutgesinnt"-ekkel, az eredmény valószínűleg kedvező lesz. (OL, M. Kanc. ein. 1783/1835.) A kancellár a Nagy Pálra vonatkozó sort pirossal aláhúzta a jelentésben. 57 így pl. nagyon rossz néven vették Bécsben Nagy Pálnak 1834 őszén az örökváltság ügyében tartott beszédeit. A rendőrség főnöke, Sedlnitzky gróf erről szóló felterjesztésében ki is emelte, mennyire feltűnő, hogy Nagy Pál, aki a Pálffy-zárgondnoksággal a kormánytól jelentős jövedelmet kapott, s eddig több alkalommal ennek megfelelően is viselkedett, most mennyire rosszul viselte magát. Ugyanúgy rossz néven vették tőle, hogy az örökváltság ügyében az ellenzék az ő lakásán tartott konferenciákat. (OL, Takáts-hagyaték 7449, 7452, 7454. sz.) 1835. máj. 14-én pedig a kancellár írta Wirknernek, hogy Nagy Pál, aki eddig nem helyeselte Wesselényi és pártja üzelmeit, most a „gutgesinntek" megrökönyödésére Wesselényi védelmezői közé állt. Nyilvánosan pártolja, rosszallja a kormány fellépését ellene, egyetért az ellenzékkel abban, hogy Wesselényi álljon ellent, ha el akarnák fogni. Félő, hogy Nagy a kerületi ülésben fel fog lépni Wesselényi mellett és a kormány ellen. Jelentse Wirkner, hogyan történhetett, hogy Nagy Pál egy ilyen nyilvánvalóan rossz ügy védelmezőjévé lett? (OL, M. Kanc. ein. 1116/1835.) 2*
