Századok – 1963
Történeti irodalom - Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Első száz (Ism. Benda Kálmán) 725
744 KBŐNIKA AZ EURÓPAI ELLENÁLLÁS TÖRTÉNETÉNEK HARMADIK NEMZETKÖZI KONGRESSZUSA Az Európai Ellenállás Története Összekötő Bizottsága, amelyet 1961-ben Milanóban az Európai Ellenállás Története II. Kongresszusán választottak meg, 1962-ben lausannei ülésén tárgyalásokat folytatott az Európai Ellenállás Története Csehszlovák Bizottságával. A lausannei tanácskozáson az összekötő bizottság egyhangúan úgy döntött, hogy Prágában 1963. szeptember 2—4. között tartja az Európai Ellenállás Története III. Kongresszusát. Az Összekötő Bizottság úgy döntött lausannei ülésén, hogy átalakul az Európai Ellenállás Története III. Nemzetközi Kongresszusa Előkészítő Bizottságává, és kooptálta soraiba a csehszlovák delegátusokat, akiket az Európai Ellenállás Története Csehszlovák Bizottsága azzal bízott meg, hogy a következő prágai kongresszus előkészítésének kérdéseivel foglalkozzanak. Az Előkészítő Bizottság tagjai a következők: Parri szenátor (elnök), a milánói Ellenállás Története Intézet igazgatója, Henri Michel profeszszor, a francia Második Világháború Története Intézet ügyvezető igazgatója, Lorin Josse, a belga Két Világháború Története Bizottság elnöke, E. A. Boltin tábornok, a moszkvai Marxizmus—Leninizmus Intézet ügyvezető igazgatója, Olceski tábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Történeti Intézetének ügyvezető igazgatója, B. Lastovicka, az Európai Ellenállás Története Csehszlovák Bizottságának elnöke és A. Snejdarek, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete legújabbkori osztályának vezetője. Az Előkészítő Bizottság úgy döntött, hogy az Európai Ellenállás Történetével foglalkozó III. Kongresszus fő témája az „Európa leigázásának náci rendszere. Formák, módszerek és fejlődós" c. kérdés, melyet egy rövid plenáris ülés után három szekcióban vitatnak majd meg. A szekciók: 1. a gazdasági szekció, 2. a politikai szekció és 3. a náci terror kérdéseinek szekciója. A továbbiakban megállapodtak, hogy a kongresszus három napig tart, melyből 5 félnapot az egyes szekciókban folyó munka vesz igénybe. A kongreszszust a több más ország tagjaival kibővítendő Előkészítő Bizottság által kiküldött Intéző Bizottság fogja irányítani. A kongresszus időtartamának felét kötetlen felszólalások részére biztosítják, hogy sokoldalú vita alakuljon ki a tárgy felett, és hogy minden résztvevő a legközvetlenebb módon fejezhesse ki nézeteit. Az ülések idejének másik felét az egyes nemzetekről szóló előadások részére tartják fenn; ezekből csak egyet lehet előadni minden részszekcióban. A kongresszus hivatalos nyelve a cseh, szlovák, francia, orosz, angol és német. A folyamatos, egyidejű fordítást fordító iroda látja el. A konferencia feladata, hogy lehetőséget nyújtson azon eredmények megvitatására, melyeket az európai országok változatos leigázási formáival kapcsolatos kutatások hoztak felszínre, és ezzel is hozzájáruljon ez eredmények elterjedéséhez. A kongresszusnak kifejezetten tudományos jellege van, az előadásokat publikálni fogják. Az előkészítő bizottság döntésének megfelelően Prágában állandó titkárságot állítottak fel, mely az Európai Ellenállás Története Harmadik Nemzetközi Kongresszusa munkájának előkészítését végzi. E titkárság vezetésével A. Snejdareket, a Prágai Történettudományi Intézet legújabbkori osztályának vezetőjét bízták meg. (Az állandó titkárság címe: Prága, Hrad. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete.) Csehszlovákiában a Kongresszus előkészítése felett az Ellenállás Története Csehszlovák Bizottsága és a Csehszlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete vállaltak védnökséget.
