Századok – 1963
Tanulmányok - Kirschner Béla–Rácz Béla: Az Ózdi Vasmű története a felszabadulás időszakában - 647
660 KLRSCHNEK BÉLA—KÁCZ BÉLA szociális iroda jóváhagyása nélkül nem hozhatnak.7 5 Kezdetben a munkásoknak nem volt beleszólásuk a vezetésbe, csak a munkáspártok fellépése és tevékenységük kibontakozása tette lehetó'vé — mint utaltunk rá — a munkásellenőrzés különböző formáinak megjelenését és megszilárdulását. Kovách a helyben maradt műszakiakat képzettségüknek megfelelően egy-egy üzemegység élére állította.7 6 A gyár jóléti és szociális ügyeinek igazgatója dr. Roller Kálmán, a kereskedelmi és anyagbeszerzési igazgató Fodor László lett.7 7 Kovách utasítására felmérték a termelés megindításának és folyamatosságának tárgyi és személyi feltételeit. A fasiszták az értékesebb félkésztermékek abszolút többségét elrabolták. A felszabaduláskor csupán 6325,8 tonna vasanyag (betongömbvas, laposvas, U-vas, szögvas stb.) maradt meg. Az acélmű készlete az alábbi nyersanyaguiennyiségből állott: nyersvas 9370 tonna hulladékban 15400 tonna tükörvasban 908 tonna (Fém Mn. tart. 130 t.) Fe Mn.-ban 1785 tonna (Fém Mn. tart. 107 t.) Fe Si-ban 146,5 tonna (Fém Sí. tart. 108 t.)78 Ezenkívül az acélmű rendelkezésre állt még 7500 t hideg Gw öntecs és 2000 t egyéb öntecs.7 9 A finom hengermű raktárában 146 930 q, a durvahengerműnél 112 221 q buga-készlet volt,80 A kohók vasérc, koksz, széntartalékai csak igen minimálisak voltak, mivel 1944 második felében lényegében már a meglevő kevés tartalékot használták fel. A felszabaduláskor a készletből egy kohó három és fél hónapi koksz -és vasércszükségletének megfelelő mennyiség állott rendelkezésre. A termelés megindulásához szükséges gépek és alapvető nyersanyagok csak nagyon korlátozott mértékben álltak rendelkezésre. A munkások és a műszaki értelmiség száma kevés volt. 1939-től kezdve egyre több munkást hívtak be katonának.8 1 A behívások kedvezőtlen hatásáról Mátyás vezérigazgató már 1942 őszén kijelentette: ,,.. . a katonai behívások folytán munkásállományunk jelentékeny változásnak volt alávetve, másrészt pedig a katonai szolgálatra bevonult szakmunkások pótlása csak nagyobb számú, nem szakképzett munkással volt lehetséges." Az 1942 utáni években pedig a behívott munkások száma megduplázódott. Ehhez 75 OL RMSV Rt. ált. 389. csomó, szoc. és kult. dosszié. 76 A vezetők a következők voltak: acélmű: Kovács Sándor és Novosienszky István; durvahengermű és szakítómű: Szalai László; finomhengermű: Óvári Antal; gyári műhely: Hentschel Róbert; iparvasút: Kökény Béla; samotgyár: Kovács Antal; készáruraktár, anyagszertár: Fodor László; kohóüzem: Lánszki József; kohóműhely és villamosüzem: Ruwald Sándor. 77 Uo. vez. ig. lev. 1944—45. 235. dosszié. 78 Uo. 1944—45. 118. dosszié. 79 Uo. 1944—45. 235. dosszié. 80 Uo. 1944—45. 518. dosszié. 81 Uo. ált. 7. csomó. 1941/42. üzletévi jelentés.