Századok – 1963
Tanulmányok - Kirschner Béla–Rácz Béla: Az Ózdi Vasmű története a felszabadulás időszakában - 647
658 KIRSCH NEU BÉT.Л—KACZ BÉLA sége a két munkáspárt tagjaiból — többségükben szociáldemokratákból — állott. Az egyes üzemrészlegeknél bizalmiakat választottak. Minden gyáregységnél az üzemrészleg-bizalmiak választották a főbizalmit. A főbizalmiak együttesen alkották a főbizalmi testületet, amelynek élén a kommunista Antal Bera István állt.63 Az üzemi bizalmiak komoly szerepet játszottak abban, hogy a munkafegyelem megerősödött, beleszólásuk volt a ruházat, a szociális juttatások elosztásába s abba is, hogy kit vegyenek fel és kit bocsássanak el.64 A bizalmi rendszer megteremtésével kedvező lehetőséget teremtettek arra, hogy a munkásságot érintő olyan fontos kérdésben, mint a szociális és személyzeti ügyek, érvényesüljön a munkásság ellenőrzése. Hasonlóképpen beleszólási joguk volt a bizalmiaknak a lakáskiutalásokba is. A lakáshelyzet ekkor rendkívül súlyos volt. Egy, a község vezetőihez 1945. február 6-án írott levél tanúsága szerint sokan a munkások közül nagyon egészségtelen körülmények között laktak, de mert nem volt meg a szolgálati idejük, nem kaphattak lakást.65 A kommunista párt javaslatára ez utóbbi megkötésen változtatás történt, komoly mértékben figyelembevették az egyes családok helyzetét, másrészt a lakások kiosztását a bizalmiak javaslata alapján, ún. lakáskiosztó gyűléseken a munkások elé tárták.6 6 Az első ilyen lakáskiosztó gyűlés január 17-én volt.67 A bizalmi hálózat segítségével a két munkáspárt szoros kapcsolatba került a munkásokkal, s a munkások érdekeit a bizalmiakon keresztül jelentős részben érvényesíteni tudták. 1945. január 12-én a kommunisták kezdeményezésére létrehozták a pártközi élelmezési bizottságot, amely a kommunista párt, a szociáldemokrata párt, a kisgazdapárt, valamint a polgári demokrata párt 2—2 tagjából és a gyár kereskedelmi irodájának igazgatójából állt.6 8 A közélelmezési bizottság, melyben a két munkáspártnak, tevékenységük és a gyárban játszott szerepüknél fogva vezetőszerepe volt, ellenőrizte a Kereskedelmi Iroda működését s igazgatójának tevékenységét. A bizottság határozatait az igazgatónak s az apparátusnak végre kellett hajtania.69 A bizottság munkáját azokban a nehéz napokban a január 13-án megalakult ún. „ténymegállapító bizottságok" — ezekbe minden párt 25—25 főt delegált7 0 — is segítették azzal, hogy felkutatták és felmérték a rendelkezésre álló készletek mennyiségét, megállapították az ellátatlanok számát, elősegítették a cserét a környező falvakkal. A Közélelmezési Bizottság, a Kereskedelmi Iroda tagjai és megbízottai,, termékcsere és felvásárlás útján, valamint az MKP szervezete rimaszécsi vezetőinek segítségével7 1 a falvakból nagymennyiségű búzát szereztek be, ami lehetővé 63 Kubancsik István, Halász László, Jávorcsik József és Válóczi Elek személyes közlése alapján. 64 OL RMSV Rt. ált. 389. csomó, szociális- kulturális dosszié. 1945. febr. 2. körirat és uo. 468. csomó, köriratok, hirdetmények. 1945—46. 1945. márc. 6-i körirat. — A durvahengermű üzemfőnöke a gyári igazgatósághoz írt 1945. márc. 13-i átiratában pl. arról tudósít, hogy az egyik felvigyázó visszavételi kérelmét, aki előzetesen lopott, a mesterek, bizalmiak elé terjesztette, akik úgy határoztak, hogy a hengerműben semmiféle alkalmazást nem kaphat. 65 Uo. 66 Kubancsik István, Jávorcsik József és Válóczi Elek személyes közlése alapján. 67 OL. RMSV Rt. ált. 389. csomó, szociális-kulturális dosszié. 68 Uo. 473. csomó. Febr. 13-tól már 3—3 vezetőségi tag vett részt a pártok részéről a közélelmezési bizottságban. 69 Uo. A Kereskedelmi Osztály levele Borsodnádasdnak. 1945. jan. 16. 70 Uo. 71 Uo. 414. csomó levelezés. 1—zs.-ig.
