Századok – 1963
Tanulmányok - Kirschner Béla–Rácz Béla: Az Ózdi Vasmű története a felszabadulás időszakában - 647
656 KLRSCHNEK BÉLA—KÁCZ BÉLA 1944. november 28-tól a Vasmű egyes üzemegységei fokozatosan leálltak. December 11-én az utolsóként működő III. számú kohót is lefojtották. Csak a vízmű és a villanytelep dolgozott, de december 18-án az erősödő tüzérségi és gyalogsági harc fokozódása miatt azok is beszüntették működésüket, mivel az ott dolgozó munkások közül többen súlyosan megsebesültek.51 Közben december 16-án Dunst gyárigazgató és a vasmű közvetlen vezetői nyugatra menekültek. A mozdulatlan, kihalt vasmű felügyeletét Roller Kálmánra, a gyártelep kórházának igazgató főorvosára bízták. Roller még aznap létrehozta az ún. „Jóléti Bizottság"-ot, mely a tőkés érdekeket szolgáló és védelmező tisztviselőkből, előmunkásokból állott. A szovjet csapatok lendületes támadása következtében kétnapos harc után Ózd felszabadult. 1944. december 20-án hajnalban a Gyújtó felől megérkezett az első szovjet harcos. 9 órakor már a harcoló egység parancsnoka is a városban volt, akinél Kubancsik István, Leniczky Gyula, Mauks Miklós, Drenkó József és Benkő Gyula baloldali munkások, az ózdi munkásság nevében — Mitterpach Gyula tolmácsolásával — tisztelgő látogatást tettek. Biztosították a szovjet hadsereget arról, hogy az ózdi munkásság a meglévő nehézségek ellenére önfeláldozó munkájával segítségére siet és támogatja a fasizmus ellen harcoló egységeket.5 2 Diósgyőr, Miskolc után Ózd felszabadulása komoly csapást jelentett a fasiszta hadseregre, nemcsak azért, mert a hegyek lábánál nem tudták a szovjet hadsereget megállítani, hanem azért is, mert ezzel elvesztették Magyarország alapanyagtermelő üzemeit. 1945 január elejére pedig lényegében az egész magyar nehézipar felszabadult és februárra, ha csak részlegesen is, termelni kezdett a fasizmus ellen harcoló, felszabadító szovjet hadsereg részére. II Ózdon már a felszabadulás első napján megalakult a Nemzeti Bizottság, az első legális népi szerv. Tagjai a gyárban dolgozó munkások baloldali vezetői voltak, akik néhány napmúlva a kommunista, illetve a szociáldemokrata párt megalakításában vettek részt. Elnöke a szociáldemokrata Mauks Miklós lett.53 A Nemzeti Bizottság januárban, a kisgazda, majd a polgári demokrata párt megalakulása után,5 4 e pártok delegáltjaival egészült ki. Az első üléseken a Bizottság legfontosabb feladataként a közigazgatás és közszellem demokratizálását, valamint a gyári termelés megindításának elősegítését jelölte meg. E fontos kérdések megoldásában elhatározó szerepet játszott a két munkáspárt megalakulása. 1944. december 25-én vagy 26-án Debrecenből Ózdra érkezett a Kommunista Párt Központi Vezetőségének egyik tagja és a Mókán Komité egyik vezetője," akik megbeszélésre hívták össze az ózdi munkásság ismertebb vezetőit. A tárgyalás eredményeképpen elhatározták a kommunista és a szociáldemokrata párt megalakítását. Az értekezleten az ózdi munkásvezetők előtt ismertették a kommunista párt és a szociáldemokrata párt poli-61 Uo. vez. ig. lev. 1944—45. 235. dosszié. 62 Kubancsik István, Leniczky Gyula és Mitterpach Gyula személyes visszaemlékezése alapján. 63 Mauks Miklós, Kubancsik István és Leniczky Gyula, személves közlése alapján. Ld. még Ózdi Munkásélet, 1947. jan. 24. 64 A két párt megalakulásának ideje nem ismeretes, a működésükre vonatkozó, rendelkezésünkre álló első adat 1945. jan. 12. (OL RMSV Rt. általános 473. csomó.)
