Századok – 1963

Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Buckle és a magyar polgári történetírás 610

BUCKLE ÉS A MAGYAK POLGÁRI TÖRTÉNETÍRÁS 633 irodalomtól rettegő középkori szerzetesekre mond? — teszi fel a kérdést. „Reszkettek kutatásaik vakmerősége előtt. A világosság első sugara megvakítá szemeiket. Soha nem ütöttek fel egyetlen pogány írót sem, hogy meg ne ijedtek volna azon veszélytől, melybe jutottak, s folytonos aggodalom között voltak, ne hogy valahogyan véleményeikből valamit elsajátítva, az által halálos vétket kövessenek el." Felméri Lajos Buckle ürügyén a tudományok „láthatatlan, de azért soha szünidőre sem menő parlament"-jérői beszél, „melynek szintén megvan a maga felső (konzervatív) és alsó azaz radikális háza. Ez utóbbi tagjai állítanak fel rendesen új elveket, eddig soha nem hallott elméleteket, új tudományos rendszereket, melyekre aztán a felső tábla papjai és egyéb méltóságai rámondják szokott lakonizmussal a »helyes«, »elfogadható« vagy »atheista«, »materialista« cenzori szavazatot".49 A magyarországi tudományosságnak ez az alsó, szinte alig látható parla-. mentje ekkor már dolgozott nagy vállalkozásán, Buckle művének lefordításán. A fordítás munkáját még jóval 1871 előtt kezdték meg, az egész mű tíz kötetben, olcsó füzetes kiadásban jelent meg 1873—1881 között. A fordítók törzsgárdáját György Aladár, György Endre, Láng Lajos, Fendler József, Endrődi Sándor és Márkus Miklós alkották. Az első kötet bevezetésében emlékeznek meg Deák József 20 éves társukról is, aki ugyancsak részt vállalt a fordítói munkában, de 1871-ben meghalt. A fordító gárda közben Törzs Kálmánnal, Török Kálmánnal, Závodszky Károllyal és Beksics Gusztávval bővül. A munka kiadója mindvégig Aigner Lajos. A fordítók és kiadó személye nem lebecsülendő, hiszen legtöbbjüket történelmi érdeklődés, nagy filozófiai és irodalmi tájékozottság jellemzi ebben az időben. Akár újságíró, költő, történetíró vagy közgazdász egyéniség bontakozott éppen a fordítók akkor még alig ismert nevei mögött, Buckle művében többségük a történetírásnak új, a feudális viszonyokat ostorozó elveit üdvözölte.50 10

Láng Lajos : Buckle és műve; uő. : Buckle és Lecky; Fischer Lajos : Közművelődés és humanizmus; Endrődi Sándor : Egy souverain hatalom; Felméri Lajos : A társadalomtudomány (Láng Buckle német hatására a Bucklelel polemizáló Henne An.—fíhyn : Die Kulturgeschichte der neueren Zeit e. munkáját hozza fel példának és megemlíti, hogy Kolb : Kulturgeschichte der Menschheit с. művének második és harmadik kiadását a nagy angol történész szellemébon dolgozta át.) Buckle magyarországi híveinek működését részletesen elemzem „A pozitivista történetszemlélet kezdetei Magyarországon" c. munkámban. 50

Buckle H. Tamás : Anglia művelődésének története. Magyarul kiadják Endrődi Sándor, Fendler József, György Aladár, György Endre, Láng Lajos és Márkus Miklós. I—III. köt. Pest. 1873. 177, 138, 263. 1.; IV. köt. (a fordítók között Törzs Kálmán) 1874. 166. 1.; V. köt. (a fordítók köre: Beksics Gusztávval, Török Kálmánnal és Závodszky Károllyal bővül) 1875. 138. 1.; VI. köt. (fordítók a fentiek Török Kálmán nélkül). Bpest. 1878. 193. 1.; VII—X. köt. „Magyarul kiadják: többen." Bpest. 1881. 214, 239, 382. 1. (A fordítás — ekkora fordítógárdánál ez természetes is — rendkívül egyenetlen. Mentségükre szolgáljon azonban, hogy a magyar történetírásban merőben ismeretlen szakkérdések átültetése, az erőteljes kritikai hang visszaadása rendkívüli nyelvi nehézségek elé állította őket. A magyar szöveg sokszor patetikusabb mint az eredeti. A fordítás nyelvi kérdéseinek megvizsgálását azonban nem tekintettük feladatunknak. Szószerinti idézeteknél a korabeli magyar fordítás mellett közöljük az angol megfelelőjét.) — A fordítók törzsgárdájára jellemző, hogy valamennyien a materialista eszmék propagátorai. Láng Lajos és Endrődi Sándor lefordította Büchner : Erő és anyag c. könyvét (Lipcse. 1870). Endrődi Vogt és Büchner 1869, 1872-i magyarországi útjának lelkes tudósítója, lefordítja Held : A nagy francia forradalom története c. müvét (1871), Fendler József természettan tanár: Az isteni fogalom és annak mai jelentősége Büchner Lajos után. Lipcse. 1875. Hasonló érdeklődés jellemzi a György testvéreket is. A századfordulón kurucos verseivel nagy sikereket arató Endrődi Sándorról későbbi móltatója megjegyzi, hogy 9*