Századok – 1963
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Buckle és a magyar polgári történetírás 610
BUCKLE ËS A M AG Y AB POLGÁRI TÖRTÉNETÍRÁS 627 használhatóságáról még nincs meggyőződve. Nem látja ugyanis világosan, hogy „az anyagi, physichai kényszqrűség törvényeihez hasonlóan állíthatók fel az emberi szellem szabadságának törvényei is?" Felismerésének azonban, hogy a Buckle által is kifejtett elvek egyre inkább iránytűt jelentenek a hazai történetírók vizsgálódásaiban, reális alapjuk van.36 Horváth Mihály 1869-ben azt vallja, hogy a magyar történetírásnak csak a politikai történettel és a beiháborúk történetével foglalkozó iránya téves volt, a történetkutatásnak a nemzet szellemi, erkölcsi, művelődési történetére, az ipar és a kereskedelem fejlődésére kell fordítani a figyelmet. Vele együtt számos fiatalabb történésznek meggyőződése, hogy a történelem törvényszerű folyamatok összessége. Egy kezdő vidéki tanár, egy Békés megyei parasztcsalád fia, Zsilinszky Mihály, Buckle munkáját fordítj cl, S ci Társulat folyóirata, a Századok is felhívja a történészek figyelmét a „History of Civilisation in England"-re.37 A történetírói gyakorlatban is nyomonkísérhetőek a pozitivista szemlélet egyes elvei. A figyelem a közösségek, a társadalom szélesebb körei felé fordul, erős antiklerikális hang jelentkezik, s különös gonddal gyűjtik a tudományos fejlődésről, míveltségbeli viszonyokról valló adatokat. A „History of Civilisation"-t még Eötvös is forgatta. Szalay pedig ugyanúgy magyarázza a magyar ifemesi osztály életképességét, mint Buckle az angol nemesség erejét: nem zárkózott el az alsóbb osztályoktól. A 60-as évek elején szembetűnő igyekezet, amely a magyar történetírást a nyugati polgári történetírással egy szintre igyekszik hozni, az évtized végére csak erősödött.38 1871. június 12-én az Akadémián Pauler Gyula „A pozitivizmus hatása a történetírásra" c. székfoglaló előadása pedig jelzi: nincs akadálya, hogy Buckle az egyházi és a reakciós körök által csaknem egy évtizede ostorozott „eretnek" nézeteivel ,,polgár-i jogot" nyerjen a magyar történettudományban. Pauler ekkor „a világhírű Buckle előadási modora követőjéül vallotta magát". O, aki abban látja a ' pozitivista történetszemlélet jelentőségét, hogy a történelmet tudománnyá teszi, Bucklet tekinti e szemlélet legkiválóbb képviselőjének. Úgy véli ugy;m, hogy Buckle túlbecsülte tételeit, és a mély meglátások mellett sok alaptalan 36 Ipolyi Arnold: Emlékbeszód Ráth Károly felett. 1869. máj. 30. Századok. 1869. .361. 1. 37 Horváth Mihály beszéde а Magyar Történelmi Társulat 11. vidéki közgyűlésén. Ipolyságon 1869. szept. 20. — Pesty Frigyes : A világtörténelem napjai a legrégibb időtől kezdve a jelenkorig. Pest. 1870. Bevezetés. — Zsilinszky Mihály levelei Pesty Frigyesnek. Szarvas 1869. ápr. 7. és máj. 6. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár (OSzKK) Levelestár. — 1870-ben új kiadásban jelent meg Mentovich Ferenc : ,,tJj világnézet" е., a materialista történetszemléletet ismertető műve, amelyben a szabadakarat kérdésében Buckle véleményét tekinti perdöntőnek, s hosszan idézi Quetelet megállapítására épített fejtegetéseit. Mentovich: i. m. Marosvásárhely. 1870. 110—120.1. A „History of Civilisation" Ruge-féle fordítását ismerte. A mű 1861-ben készült el. 3s Pamlényi: i. щ. —• Szembetűnő а Dunántúli Történetkedvelők Társaságába tömörülő történetírók munkájában, Id. R. Várkonyi Ágnes : Thaly Kálmán és történetírása. Bpest. 1961. 82—83. 1. és Man Miklós : A Dunántúli Történetkedvelők Társasága. Kézirat. — Szalay Lászlóra ld. Várkonyi: i. m. 63—67. és főleg 106. 1. — Buckle fejtegetése: How pernicious such distinctions are, may be clearly seen in the history of all the European aristocracies; and in the notorious fact, that none of them have preserved even a mediocrity of talent, except in countries where they are frequently invigorated by the infusion of plebeian blood, and their order strengthened by the accession of those masculine energies which are natural to men who make their own position, but cannot be looked for in men whose position is made for them." I. m. II. köt. 162—-163. 1. — A korabeli magyar történetírás színvonalasságáról: Krones : Die magyarische Geschichtschreibung der Gegenwart und ihre Entwicklung als vaterländische Ilistoriografie. Stimmen der Zeit, 1862. \
