Századok – 1963

Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Buckle és a magyar polgári történetírás 610

BUCKLE ES A MAGYAIl POLGÁRI TÖRTÉNETÍRÁS 615 szeres munkálkodás során létrejött többletekből törvényszerűen. „Mihelyt a gazdagság felhalmozódása elér egy bizonyos fokot, minden országban több lesz az egyes munkájának hozadéka, mint amennyi fenntartására szükséges. Akkor nem lesz szükség többé arra, hogy mindnyájan dolgozzanak, s így alakul egy osztály, melyből életöket legtöbben gyönyörök élvezetével töltik el, néhány kevés azonban ismeretek szerzése s terjesztésével."9 Ez utóbbiakból lesznek az új vallások és a filozófiák alapítói, akiknek hatása mérhetetlen a tudatlanságban és babonaságokban tévelygők, a javakat előállítók, a vagyontalan nép fölött. A végső következtetését ennek azonban nem vonja le, s ily módon ezek a megállapításai ellene mondanak egész koncepciójának. Azt világosan látja és fejtegetéseiben következetesen végig is viszi, hogy a vagyonmegoszlás határozza meg a hatalmi viszonyokat, sőt az szabja meg, hogy milyen mértékben részesednek egyesek a tudományokból is. Ilyen meggondolások során az osztályharc eredetét az értelmi fejlődésben látja. Véleménye szerint minden kísérlet és mozgalom, amelynek célja, hogy megszüntesse a vagyon, a hatalom és a tudás egyenlőtlen elosztásából származó igazságtalanságokat, az értelmi felismerésből indul ki és táplálkozik. A természeti adottságok pedig, főleg az éghajlat, e mozgalmakat olymódon határozzák meg, hogy kedvező vagy kedvezőtlen körülményeket teremtenek a felismerésekre és a harcra. „Indiában rabszolgaság, megvetett örökkétartó i rabszolgaság a nép nagy tömegének sorsa, melyre azt a változhatlan természeti I törvények kárhoztatják. (Ezeknek a törvényeknek az ereje valóban olyan ellenállhatatlan, hogy amikor csak hatottak, örökös igában tartották a termelő osztályt.) Az egész történetben nincs egy forró égövi ország, melyben a nép a vagyonosság emelkedése mellett e sorsot elkerülte volna; nincs példa i rá, hogy az éghajlat forrósága a táplálék túl bőségét, s ez eleinte a gazdagság, később a politikai és társadalmi hatalom egyenetlen megoszlását maga után ne \ vonta volna. Ily nemzeteknél, hol e föltételek uralkodtak, az alsóbbrendű nép soha sem becsültetik; a tömegnek nincs joga az államkormányzáshoz, nincs szava a vagyon kezeléséhez, habár véres verejtékével szerezte is azt. Egyedüli dolga fáradni, egyedüli kötelessége engedelmeskedni." E népek nem lázadnak fel elnyomóik ellen, itt nincsenek osztályharcok. „Csak az európai művelődés létrejöttével állottak elő más természeti befolyások és ennélfogva más eredmények is. Európában mutatkozott először törekvés a gazdagság és hatalom e rettenetes visszás elosztását kiegyenlíteni.. . "lö 9 Buckle : Anglia művelődésének története 1. köt. 10. 1. „In every country, as sóon as the accumulation of wealth has reached a certain point, the produce of each man's labour becomes more than sufficient for his own support: it is therefore no longer necessary that all should work; and there is formed a seperate class, the members of which pass their lives for the most part in the pursuit of pleasure; a very few, however, in the acquisition and diffusion of knowledge." I. m. I. köt. 9—10. 1. 10 Buckle : Anglia művelődésének története. I. köt. 61—52. 1. — Buckle kifejti, hogy az indiai nép a legkeserűbb szegénység járma alatt tengette életét csak arra teremtve, hogy „rabszolga legyen vagy háborúba vitetve másokat rabszolgákká tegyen". 48. 1. ( „only fit either to be slaves themselves or to be led to battle to make slaves of others"] (i. m. I. k. 73. 1.). — „For in India, slavery, abject, eternal slavery, was the natural state of the great body of the people; it was the state to which they were doomed by physical laws utterly impossible to resist. (The energy of those laws is, in truth, so invincible, that wherever they have come into play, they have kept the productive classes in perpetual subjection.) There is no instance on record of any tropical country, in which wealth having been extensively accumulated, the people have escaped their fate; no instance in which the heat of the climate has not caused an abundance of food, and the abundance 8 Századok