Századok – 1963

Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Buckle és a magyar polgári történetírás 610

BUCKLE ËS A MAGYAK POLGÁRI TÖRTÉNETÍRÁS 613 történetírót, aki ízig-vérig a polgárság törekvéseinek jegyében alkotta meg nagy szintézisét. Talán nyújt némi eligazítást vizsgálódásunk olyan feltevések tisztázásához is, hogy napjainkban egyes nyugati történészeket nemcsak Buckle halálának és műve megjelenésének százéves jubileuma késztet arra, hogy lefújja a „History of Civilisation"-ről az évtizedeken át rárakódott port. I A XIX. század derekán a feudalizmus fölött végérvényesen győzedelmeskedő, de a proletariátus jelentkező mozgalmaival szemben már védekezésre szoruló polgárság történetfelfogását a pozitivizmus foglalta rendszerbe. A pozitivizmus, amely a polgárság nagy győzelmének tudatosításával egyidőben már új védelmi állások kiépítésére kényszerült, a társadalmi erők egyre nyíltabb harca során jött létre. A polgárság hatalmi megállapodását, uralma állandóságába vetett hitét, majd igényét tükröző elméletének kialakulása a század 30-as éveitől csaknem a 80-as évek közepéig kísérhető nyomon, s e félévszázados időszakban lejátszódó történeti események — 1830, 1848, 1871 — mind befolyásolták, igazították, sőt jelentős változásokat is idéztek elő nézeteiben. A különböző időszakokban alkotó pozitivista szerzők véleménye sok lényeges kérdésben nem egyezik. Comte maga is módosítja elveit, felfogásának legélesebb bírálói éppen tanítványai, Littré, J. St. Mill, Lecky stb. E tanítványokat viszont a pozitivista szemlélet későbbi megfogalmazója, Spencer nem fogadja el. Mikor a pozitivisták egyik legnépszerűbb képviselője, Taine „A jelenkori Franciaország eredete" c. művének megírásához kezd, vizsgálódásait elsősorban olyan szempontok — 1871-től megrendült polgár szorongásai — vezetik, amelyek a pozitivista történetszemlélet első megfogalmazói előtt még teljességgel ismeretlenek voltak." A szemléletet tehát, amelynek jegyében Buckle műve megfogamzott, legkevésbé sem tekinthetjük ellentmondásoktól mentes, egységes és zárt történetfilozófiai rendszernek. A „History of Civilisation" mondanivalójának lényegéhez is közelebb kerülünk, ha nemcsak a pozitivizmus filozófiai elvei alapján, hanem létrejöttének történeti körülményeit is figyelve próbáljuk megérteni. A pozitivista történeti munkák zöme az 1848 és 1871 között eltelt időszak alatt, akkor jött létre, amikor a polgárság még haladó szerepet töltött be. Buckle műve az 1848-at követő évtizedben született meg. A győztes és erejében bízó európai burzsoázia önbizalma fűti, az egész emberiség és minden földrész történetét lezárt, befejezett egésznek tekintő, annak teljes megértésére törekvő nagylélegzetű felfogás hatja át. Munkájának csak a bevezetése készült el; két kötet, amelyekben a történelem lényegéről és a tudományos igényű történetírás módszeréről vallott nézeteit a középkor, Franciaország, Anglia, Spanyolország és Skócia XVIII. századdal záruló múltját elemezve ismerteti. De e csonka mű, az ókori szobrok torzóihoz hasonlóan, magán viseli a csak a szerző elgondolásában és jegyzeteiben meglevő nagy munka minden jegyét.7 6 A pozitivista történetszemlélet társadalmi alapját és a történelem folyamán változó, a haladó tendenciáiból fokozatosan kivetkőző sajátosságait elemzi: Molnár Erik: A történelmi materializmus filozófiai alapproblémái. Második átdolgozott és bővített kiadás. Bpest. 1961. 31—33. 1. 7 (Helen Tai/lor) : .Miscellaneous and Posthumous Works of Henrv Thomas Buckle. London. 1872. I—III. köt.