Századok – 1963
Tanulmányok - Lukács Lajos: Aspromonte és a magyar emigráció 1862-ben 32
ASPROMONTE ËS A HAGYAB, EMIGRÁCIÓ 1862-BEN 61 beszélni, hogy Garibaldinak 1862. augusztus 23-án nyilvánosságra jutott, a magyarokhoz intézett felhívása, melyben Magyarország felszabadításának lehetőségére utalt, váltotta ki Kossuthban azt az elhatározást, hogy nyíltan színre lép.9 " Bár az sincs kizárva, hogy abban az esetben, ha Klapka hallgat, Kossuth sem nyilatkozik, de az előbbi nem hallgatott. 1862. augusztus 25-én megjelent az II Diritto című lapban Klapka nyílt levele, melyben elhatárolta magát Garibaldi mozgalmától, helytelennek ítélte a Róma elleni akciót és ezzel párhuzamosan a magyarországi kombinációk figyelembevételét is.97 Kossuth kétségtelenül kényes helyzetbe jutott, hiszen alig néhány hete Klapka a nyilvánosság előtt jelentette be távozását a Magyar Nemzeti Igazgatóságból, igyekezett elhatárolni magát Kossuthtól és ami ezzel együtt járt, a konföderációs terv hatásától is, melynek ódiumát — nem éppen következetesen — de mégsem akarta vállalni. A közvélemény előtt joggal tűnhetett úgy, hogy Klapka az a magyar emigráns vezető, aki Kossuthtal és Garibaldival egyaránt szembe fordult, ő a józan és megfontolt politikus, aki óv az elhamarkodott lépésektől, ő az, aki messzemenően alkalmazkodik a turini kormányzat érdekeihez. Ezt a látszatot Kossuth nem tudta elviselni, és inkább vállalva a nyilvánosságra lépésének félreérthető következményeit, Klapka megnyilatkozása után néhány nappal, hasonlóképpen nyílt levelet tétetett közzé az Italie című lapban 1862. augusztus 28-i kelettel. A nyilatkozat minden udvarias formulá. zása ellenére is félreérthetetlenül kinyilvánította, hogy Kossuth nem ért egyet Róma megtámadásának eszméjével, azt helytelennek és időszerűtlennek tartja. 1 Magyarország fellépését illetően elítéli a meggondolatlan akciókat, melyek az emigráció vezetőségének háta mögött, annak megkerülésével indulnának -hangsúlyozottan aláhúzza, hogy az olasz és magyar érdekek közötti összhang a közös ellenség, Ausztria elleni fellépést követeli meg, és minden másirányú próbálkozás csak az erők megosztását vonja maga után.9 8 Klapka és Kossuth nyílt fellépése Garibaldi vállalkozása ellen még abban a hatalmas liangza( varban és sajtókampányban is kitűnt, mely a közvéleményt elborította. A két felhívásnak különös íze és jelentősége volt, és a hivatalos turini, párizsi körökben megfelelően értékelték is azokat — érthetően igyekeztek tartalmukat a maguk javára kamatoztatni. Ez ugyan nem állt Kossuth szándékában, hiszen levelének nyitja az emigráció pillanatnyi ellentéteiben, torzsalkodásaiban rejlett. Nem nemzetközi hatásvadászatra volt szánva, hanem az emigráció vezetése körüli bizonytalanságot volt hivatva tisztázni, Kossuth pozícióját volt hivatva megerősíteni. Arra viszont Kossuth nem számított, azt nem vette kellőképpen figyelembe, hogy amit a réven nyer, a vámon elveszíti. Végső soron Kossuth tekintélyének a nyílt levél többet ártott, mint használt. Ha a kormánykörök jónéven is vették a nyílt Garibaldiellenes fellépést, a nemzetközi közvélen^ny más húrokat pengetett. Irányi Dániel Párizsból , írt soraiban arról értesítette Kossuthot, hogy a nyílt levél ,,. . . nem jó hatást tett a francia közvéleményre . . .", „nem csolat továbbra is megmaradt, bár Kossuth aggódott a kormány nehéz helyzete, kapkodása miatt és tőle telhetően igyekezett Rattazzinak támogatást nyújtani. (Uo. 71b. és kk. 1.) ' 9 6 II Diritto. 1862. aug. 23. 93 II Diritto. 1862. aug. 25. 98 Kossuth Lajos nyílt levele. Lausanne 1862. aug. 28. (O. L. Kossuth-gyűjtemény. I. 4079); a levél eredeti fogalmazványán 1862. aug. 26. dátum szerepel (uo. 4078).
