Századok – 1963

Tanulmányok - H. Haraszti Éva: A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalmak idején 567

AZ ANGLIAI liEFOKMELM ÉLETEK AZ IP AKI FOKÜADALOM IDEJÉN 587 tője volt, fő elvként hangoztatta, hogy ,,a munkásság nem kapja meg azt a műveltséget, amire szüksége van, mindaddig, amíg maga számára, a maga irányítása alatt meg nem teremti. Inkább legyen el nevelés nélkül, mint a hatalmon levők nevelésében részesítve: mert ez utóbbi nevelés nem egyéb, mint a tinónak járomba törése."5 3 Hodgskin végül is Robertsonnal, az időközben Londonba költözött Birkbeck-kel, Place-szel és néhány más radikálissal együtt alapította meg a „London Mechanics' Institute"-ot, mint hogy nem volt realitása annak, hogy csupán a munkásság előfizetése révén jöjjön létre. Ennek a szükséges enged­ménynek azonban megvolt a hátránya: az alapítók közt csakhamar nézeteltéré­sek mutatkoztak az intézmény célkitűzése és iránya felett. Hodgskin ésjcsoport­ja, Cobbett nézeteivel megegyezően, kifejezetten a munkásosztály intézetét kívánta létrehozni, amelynek fennállását a továbbiakban teljesen a munkásság biztosítaná. Birkbeck és Place — mindkettő a benthamista utilitárius kör tagja — a középosztály támogatására épített. Hodgskin a munkáshallgatóság előtt a klasszikus polgári közgazdaságtant, Rieardot és iskoláját kívánta leleplezni, Birkbeck és Place viszont éppen Rieardot és Malthust kívánta nép­szerűsíteni. Place taktikázásának hatására a vezetés kicsúszott Hodgskinék kezei közül, Birkbeck és körének nagy anyagi hozzájárulása révén az intézet irányítását ők látták el, s „Birkbeck College" néven a londoni egyetem mind-I máig fennmaradó „iskolája" lett. Hodgskin eszméinek előadások útján való ! kifejtését azonban sem Place, sem Birkbeck nem akadályozta. Mindkét nagy műve (Labour defended ... és Popular Political Economy) először cikkekben és előadásokban jutott el angol munkásokhoz a Mechanics' Magazine hasáb­jain és a London Mechanics' Institute előadássorozataként. A radikálisok f többsége, majd utóbb az 1830 —32-es reform-kormány lordkancellárja, Henry Brougham, hiába kísérelte meg a Birkbeck-intézetet és a többi munkás esti I iskolát a polgári közgazdaságtan népszerűsítő fórumává kiépíteni, lűába figyelmeztette az „alsóbbrendűeket" az új doktrinák veszélyességére, hiába hirdettek az angol főrendűek tanokat arról, hogy mennyivel jobb a szegényeknek, ha nem tudnak olvasni — Thomas Hodgskin nézetei, tanításai nagy vissz­hangra találtak. „Előadásai és írásai nyomán ezrek és ezrek hittek abban, hogy minden termék megilleti azt, aki termeli."54 A munkásoknak szóló elő­adásain állandóan számos és figyelmes hallgatóság volt jelen. Magára Birk­beckre s a tekintélyes „Morning (Chronicle" с. napilap politikai vonalára is hatást gyakorolt, ugyanakkor igen harcias ellenfelekre is akadt. Ha Hodgskin folytatta volna elméleti közgazdasági munkásságát, a születő angol proletár­mozgalom legnagyobb ideológusává fejlődhetett volna, ő ezt azonban csupán epizódnak tekintette „a büntetőtörvényről Írandó nagyszabású munkájához" viszonyítva. Utolsó jelentős művét 1832-ben, a Reform-Törvény évében írta Lord Broughamnak gúnyos ajánlással címezve (The natural and arti­ficial right of property contrasted a series of letters, addressed without permis­sion, to H. Brougham esq. MP., E. R. S., etc. now the Lord Chancellor), s ebben ismét hangsúlyozta — talán a Reform-Törvény kiábrándító tapasz­talatait is figyelembe véve —, hogy nem a politikai változás, hanem a javak 63 Ld. G. D. H. Cole bevezetését Th. Hodgskin : Labour defended. . . e. művéhez. London. 1922. 64 В. M. Add. MSS., 27 791, f. 263. Idézi: Haléiy: i. m. 128. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom