Századok – 1963
Tanulmányok - H. Haraszti Éva: A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalmak idején 567
584 H. HARASZTI fi VA így a munkába ő a tőkét éppen úgy beleértette, mint a valóságos munkát, a munkás termelését. Munkájának éle ezért elsősorban a földbirtokosok ellen irányult, viszont fel sem merült előtte a tőkésnek a munka eredményére való igényének a vitathatósága. Az 1820-as években fellépő antikapitalista közgazdászok az ortodox politikai gazdaságtannak éppen ezt az értékelméletét fordították hatékony fegyverré a kapitalisták ellen. Tanaikban a munka, mint minden érték forrása, a bérmunkás termelő munkája, s ezért hangsúlyozzák, hogy egyedül a munkásnak van joga a munkatermék kisajátítására, a tőkésnek a profitra való jogát pedig elutasítják. Az antikapitalista közgazdaságtan pionírja kétségtelenül Th. Hodgskin, akit az élet igen jól előkészített erre a feladatra. Önző és könnyelmű apja jóvoltából (aki egy hajóüzem raktárnoka volt) örömtelen és nyomorúságos gyermekkor jutott osztályrészéül. 12 éves korától 25 éves koráig egy hadihajón teljesített szolgálatot. Tengerészélete egész életére kiható tanulságokkal szolgált; az afrikai törzsekkel való primitív cserekereskedelem szemtanújaként és a szigorú tengerészeti fegyelem szenvedő alanyaként sok alkalma nyílt a szemlélődésre és a körülötte zajló világgal való szembefordulásra. Egyéniségéhez sem foglalkozása, sem társai nem illettek. Tengerészpályája 1812-ben megtört, szókimondása miatt félfizetéses, félretett és önmagával elégedetlen emberré vált. Kötelességének érezte, hogy tengerészéletének kiábrándító tapasztalatait közreadja: 1813-ban jelent meg első műve, amely a tengerészeti szolgálat, hatóságok és tekintélyek erős bírálatát tartalmazta (An Essay on Naval Discipline) és amelyben már világosan megmutatkozott kormányellenessége, valamint a természeti törvények iránti tisztelete. E művén is, mint a későbbieken, Locke és Godwin hatása érezhető.46 Könyve megjelenése után került ismeretségbe, majd szoros barátságba E. Place-szel és az öreg, adósságoktól gyötört és lenézett Godwinnal; Place-en keresztül kapcsolódott Bentham körébe is. Befolyásuk alatt határozta el magát arra, hogy európai körútra, a különböző társadalmi és gazdasági viszonyok tanulmányozására indul. 1815-től három évet töltött Franciaországban, Olaszországban, Svájcban, Németországban és Hollandiában. Itt érte őt Ricardo művének a hatása (egy részletes ismertetés révén), s míg Cobbett Amerikában rögzítette írásba tapasztalatait, Hodgskin Amsterdamból 1818-ban Placehez írott levelében fejtegette világos formában nézeteit arról, hogy mennyiben ért egyet Ricardo tanaival és mennyiben nem.47 1818 novemberében tért vissza Angliába, Edinburghban telepedett le és 1820-ban adta közre németországi útijegyzeteit (Travels in the North of Germany), amely nemcsak azért volt szórakoztató olvasmány, mert egy szemlélődő és kritikus koponya megfigyeléseit tartalmazta, a Szent Szövetség-ellenes német liberális eszmék térhódításáról, hanem azért is, mert Hodgskin „utazásai" javarészét gyalogosan tette és életszerű, anekdotikus előadásával a mindennapi kisemberek életét hozta közel; nem azokét, akik a törvényeket alkották, hanem azokét, akik e törvények szenvedő alanyai voltak. Végkövetkeztetései: a kormányok nem képesek a jó kormányzásra, ezért szembe kell szállni az általános és öröklött előítéletekkel, hogy ennek ellenére is szükség van kormányokra. Ezekben az években a benthamizmussal 46 E. Halévy : Thomas Hodgskin. London. 1956. 29—30. 1. — Locke hatására részletesebben utalni, túl nagy kitérőt jelentene, Lockenak, mint a liberális demokrácia teoretikusának újabb értékelése megtalálható R. H. Сох könyvében: Locke on War and Peace. Oxford. 1960. 240. 1. 47 Halévy : Hodgskin. 40—41. 1.
