Századok – 1963
Tanulmányok - H. Haraszti Éva: A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalmak idején 567
AZ ANGLIAI BEFORMELMËLETEK AZ IPARI FORRADALOM IDEJÉN 58Г személy az, aki műveli, idomítja és formálja"3 9 — azaz végső soron, a társadalom újjászületése az országszerte megvalósított ésszerű neveléstől várható —, amit Owen a francia felvilágosodás irodalmából merített. Jelentőséget ez a felfogása az által nyert, hogy eszméit a gyakorlatba igyekezett átültetni. Owen a skóciai New Lanarkban, 1800-tól kezdve, csaknem két évtizeden keresztül csodálatos kis közösséget, kommunitást, 2000 munkást magába foglaló mintaüzemet valósított meg; szocialista elképzeléseit a munkások és gyermekek valóságos nevelésével az életben tette próbára, és az életből leszűrt kitűnő tanulságok alapján gazdagítva eszméit, újabb világhírű műveket írt. Owen a ,,New View"-t a világ minden vezető államférfiának és tudósának elküldette. Ez a mű és New Lanark, Angliában s a külföldön egyaránt a kor egyik leghíresebb emberévé tette őt. Telepére özönlöttek a látogatók.40 Sikerei tetőpontján Owen gyakorlati reformtevékenységét szélesebb körre kívánta kiterjeszteni: 1815-ben megkezdte a harcot a gyári törvények reformjáért; az 1817-es nagy munkanélküliség és forrongás évében a parlamenthez benyújtott javaslatával a szövetkezeti és szakszervezeti mozgalom előfutára lett.41 Owen látta az ember és a gép között a kapitalista társadalomban folyó egyenlőtlen küzdelmet, s az agrárreformerekkel és némely radikálissal ellentétben tudta, hogy a technika haladásáé a jövő; a proletarizálódás ellenszerét a szövetkezésben, közösségek létesítésében látta. A cél: az egész társadalom megváltoztatása (s nem csupán a reform) világosan állott előtte, de — nem ismerve a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit — hiszékenyen és apolitikusan úgy vélte, hogy az általa logikusan felvázolt és szúk körben gyakorlati sikerekkel alátámasztott ésszerű változtatásokat az uralmon levő kormányzat segíti majd elő. Owen terveit eleinte az arisztokraták és iparmágnások soraiból is támogatták, de csak addig, amíg nyilvánvalóvá nem lett előttük, hogy Owen a fennálló gazdasági társadalmi berendezkedést bírálja és annak megváltoztatásáért küzd. Ezért rövid időn belül egyházi és kormánykörökből kiinduló erős támadásoknak lett a célpontja. Owen elvi ellensége volt a politikai harcnak, nem hitte, hogy politikai módszerekkel el lehet érni gazdasági célokat. Hívei, akik magukat szocialistáknak nevezték s a fennálló rendszeren kizárólag nyilvános meggyőzéssel kívántak változtatni,42 szintén állhatatosan távol tar-39 R. Owen : A New View of Society or Essays on the Principle of the Formation of the Human Character and the Application of the Principle to Practice. London, 1813. Magyarul, részben, R. Owen : Nevelés és társadalom. Bpest. 1957. 40 Tíz esztendő alatt húszezer látogató fordult meg New Lanarkban. Közöttük Miklós orosz nagyherceg, a későbbi cár, aki felajánlotta, hogy 2 millió „fölösleges" angolt áttelepít Oroszországba. M. Cole : Robert Owen of New Lanark. London. 1953. 41 Owen életének összefoglalására nem térünk ki. Áttekintést ad erről Ladányi Péter, R. Owen : Nevelés és társadalom, c. kötethez írt utószavában. Owen modern, marxista életrajzát A. L. Morton nyújtja (London 1963). Értékes marxista elemzéseket adnak az oweni ideológiáról szovjet kutatók: A. M. Gyeborin: Utopicseszkij kommunyizm R. Ouena i csartyisztkoje dvizsenyije, Vesztnyik Isztorii Mirovoj Kulturi. 1959. 6. sz.; B. A. Rozskov: Igyejnaja borba mezsdu ouvenisztami i csartyisztami. Isztorija Szocialisztyicseszkih Ucsenyij, Szbornyik Sztatyej. Moszkva, 1962. 256-—290. 1. Régebbi nevesebb Owen-életrajzok: W. Liebknecht : R. Owen. Nürnberg. 1892. 72 1.; É. Dolléans: R. Owen. Paris. 1905. 226 1.; F. Podmore : Life of R, Owen. London. 1906. I—II. k.; G. D.H.Cole: The Life of R. Owen. London. 1930; M. Cole : R. Owen of New Lanark. London. 1953. 231 1. Hasznos lenne magyarul megjelentetni Owen és Owen fiának önéletrajzát, mindkettő tanulságos és egyben szórakoztató írás: The Life of R. Owen written by himself, with Selections from his Writings and Correspondence. London. 1857; R. Dale Owen: Threading My Way. London. 1897. 42 Engels F. : A munkásosztály helyzete Angliában. Bpest. 1954. 276. 1.
