Századok – 1963

Tanulmányok - Perjés Géza: Az élelemellátás kérdése Napóleon oroszországi hadjáratában 528

AZ ÉLELEMELLÁTÁS KÉBDÊSE NAPOLEON OBOSZORSZÁGI HADJÁRATÁBAN 559 Mindent összevéve Napoleon oroszországi hadjárata technikai és szer­vezeti téren egyaránt óriási improvizáció volt. A Grande Armée katasztrófájá­nak egyik fő oka ez volt. Egyébként ezt a tisztábban látó kortársak is felis­merték, s maga Napoleon is — de persze későn.51 A Grande Armée pusztulása Most már csak az van hátra, hogy röviden összefoglaljuk az eseménye­ket a borogyinói csatáig, majd szemügyre vegyük, hogy a hadműveletek egyes szakaszaiban és végösszegezésben hogyan alakultak a Grande Armée vesz­, teségei. A Borogvinóig tartó hadműveleteket négy, egymástól világosan el­különíthető szakaszra lehet felosztani. Az első szakasz a Nyemanon való át­keléstől a Vilnába való bevonulásig tart (június 24—27.). Ebben a szakasz­ban a francia fősereg átkel Kovnónál azzal a szándékkal, hogy az orosz főse-1 reget Vilna környékén megsemmisíti. Az orosz hadvezetőség azonban általá­nos visszavonulást rendel el, így a hadsereg a csapást elkerüli. Ebben az idő­ben az oroszok már csak részben tartják magukat Phull tervéhez, amennyiben a fősereget Drisszára irányítják ugyan, de Bagratyiont a fősereggel való egye-I sülésre utasítják, azaz feladják a terv egyik lényeges elemét, a minszki oldal­j állást. Egyébként Bagratyionnak a fősereghez való odarendelése majdnem azt vonta maga után, hogy seregét a franciák elvágják és megsemmisítsék. A hadműveleteknek a következő, június 29-től július 16-ig tartó sza­kasza a legdöntőbb. Most derül ki, hogy az utánszállítás egész rendszere fel-I borult és hogy a vilnai bázist nem lehet feltölteni a kelet-poroszországi rak­tárak készleteiből. Napoleon kétségbeesett erőfeszítéseket tesz Vilnában, ' hogy készleteket gyűjtsön, azonban ez nem sikerül. így a központi élelem­ellátás megszűnik, a továbbiakban a csapatok kizárólag rekvizícióból élnek, de ez részben a vidék szegénysége, részben a szervezetlenség, az alparancs­nokok tudatlansága és tapasztalatlansága, valamint a csapatok fegyelmezet­lensége miatt igen sovány eredményekkel jár.5 2 Szökés, betegség tizedeli a i sereget, a legfőbb baj azonban az, hogy az előnyomulás üteme annyira lelas­sul, hogy az oroszokat nem érhetik utol. Napoleon, hogy mentse, ami ment­hető, az orosz fővezérség által válságos helyzetbe hozott Bagratyion seregét akarja megsemmisíteni. Ehhez Davout hadtestét a főseregtől, Jeromost pedig Grodnótól Minszk felé rendeli, hogy fogják harapófogóba Bagratyiont. A harapófogó egyik szára azonban nem tud becsukódni, mivel Jeromos serege 51 Chambray, Ségur és az összes résztvevő nem győzi szidni az adminisztrációt. Fazensac írja: „.Malgré íe zèle et les talents de l'intendant général, cette immense adminis­tration fut presque inutile dès le commencement de la campagne et devint nuisible â la fin." I. m. 220—227.1. — Maga Napoleon sokszor dührohamokat kapott az adminisztráció tehetetlensége miatt. Egyszer ezt írja: „J'ai vu quelquefois des administrateurs insou­ciants, mais je n'en ai pas vu de plus bêtes." Szeptemberben írja Lacuének: „Depuis vingt ans que je commande les armées françaises, je n'ai jamais vu l'administration militaire plus nulle; il n'y a personne: ce qui a été envoyé ici est sans aptitude et sans connaissance." Correspondance XXIII. köt. 612. 1. és XXIV. köt. 237. 1. 52 A központi ellátás megszűnését a hadjáratban részt vett tanuk egyformán állít­ják. A svájci származású Legier így ír: „Der Mangel an Lebensmitteln wuchs indes mit jedem Tag. Dass Aufteilungen von Brot oder andern Nahrungsmitteln, ausgenommen Fleisch, bei unserer Brigade stattgefunden haben, kann ich mich nicht erinnern." Muralt— Legier : Beresina. Bern. 1940. 181. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom