Századok – 1963
Tanulmányok - Bartha Antal: A kelet-európai és a belső-ázsiai feudalizmus történeti kapcsolatai - 503
520 BAItTHA ANTAL követte. Hasonló volt a helyzet a Dest-i-Kazár területén is, azzal a lényeges különbséggel, hogy a besenyők által megtépázott földműves anyagi kultúra sokkal nehezebben tört magának utat a kunok társadalmában, mint Magyarországon. Noha nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a magyar királyi udvar kunok irányában folytatott politikája sem kedvezett mindenben a kunok letelepedésének és földművelésre való áttérésének; ugyanis a magyar királyi udvar a zárt nemzetségi kötelékekben élő kunokban elsősorban jó katonáskodó elemet látott, és nem is nagyon törekedett a kunok nemzetségi viszonyainak bomlasztása és letelepedésének előmozdítása irányában. A kun és jász földművelő elem előmozdította a mongol Arany Horda letelepedési folyamatát és a kazár időkre visszanyúló ekés földművelés elsajátítását. Az évszázadok viharát kiállott kazár ekés földművelés végül is utat tört magának és befolyásolta a mongol-tatár Arany Horda gazdasági és társadalmi átalakulását. ' * Dolgozatunkban megkíséreltük végig követni a kelet-európai és a belsőázsiai feudális fejlődés kapcsolatainak problémáját a két nagy találkozás korszakában. Az első korszak az, amikor a két feudális fejlődés lényegében termékeny kölcsönhatásban fejlődött, melynek alapját a Kazár Kaganátusban kialakult \ földművelés képezte. Az aránylag békés kölcsönhatás természetesen csak viszonylag jelentett békés viszonyokat, amilyeneket a korai feudalizmus lázas, a születő társadalmi ellentmondásoktól terhelt atmoszférája egyáltalán lehetővé tett. '< A besenyő és kun invázió lényeges nehézségeket okozott a feudális viszonyok megszilárdulása és továbbfejlődése vonatkozásában. Zavarta a • békés fejlődés vonalát. A besenyők uralma nem bizonyult szilárdnak, szétforgácsolódtak és mint etnikum megszűntek létezni. Uralmuk első korszakát leszámítva a kunok is kezdtek letelepedni és a földművelésre áttérni, de etnikailag képtelenek voltak konszolidálódni, noha mint etnikum is sokáig jelentős szerepet játszottak. Ami a nomád gazdasággal rendelkező népek szervezettségét illeti, az szorosan összefügg a kollektív erőfeszítéseket nem nélkülözhető gazdasági tevékenységükkel, amely rendkívül kedvezett a nemzetségi törzsi intézmények továbbélésének. Ezek a nemzetségi-törzsi kollektív intézmények valóban meglepő szervezettséget kölcsönöztek a nomád társadalmaknak, amelyek azonban ugyanakkor halálos szorítást is jelentettek, mert visszahatva a gazdasági szerkezetre, elősegítették annak konzerválását, és tartósították a feudális fejlt'dés kezdeti szakaszára jellemző állapotokat, ezek az adott történeti korban természetesek voltak; de miután megmerevedtek, a földművelésen alapuló feudális fejlődéshez képest sokkal kezdetlegesebb társadalmi viszonyokat eredményeztek. Л grandiózus hadjáratok pedig méreteik ellenére is lényegében a nomád társadalmak termelő erőinek grandiózus méretű szétforgácsolása voltak. Az ezer csapást szenvedett földműves társadalmak feudális viszonyaikat megszilárdítva eljutottak annak bomló szakaszába és az új, haladóbb társadalmi viszonyok megteremtéséig, míg a nomád társadalmak szinte a legújabb korig megmaradtak, amik voltak: primitív korafeudális társadalmaknak.