Századok – 1963

Történeti irodalom - Childe; Vere Gordon: A civilizáció bölcsője – Az európai társadalom története (Ism. Hatos Géza) 446

KRÓNIKA 469 jog konkrét alkalmazásának viszonyaira Oroszországban. A két út perspektívájának reális lehetőségeiről szólva hivatkozott a gazdasági ós politikai tényezők sorára. Ezután Arató Endre válaszolt Hanák Péternek, leszögezve, hogy a két útra vonatkozó fejtegetés elhagyását nem azért javasolta, mert az kényes probléma. Egyetértett azzal, amit Hanák Péter a Monarchia és a cári Oroszország eltérő viszonyairól mondott, a maga részéről azonban éppen a hasonlóságok kiemelését tartotta fontosnak. Amit elmondott, szögezte le, egyáltalán nem azt jelenti, hogy az önrendelkezési jogot fölébe helyezné az általános szocialista forradalom követelményeinek A vita lezárása után Kővágó László adott választ az elhangzott kérdésekre. Megindokolta témaválasztását, s utalt arra, hogy kutatásait ki akarja terjeszteni további nemzetiségi területekre. Opponensei véleményéből megállapította, hogy a délszláv népcsoportok gazdasági, társadalmi viszonyainak, a hivatalos magyar délszláv politikának, -az önrendelkezési jognak, valamint a Nemzetközi Szocialista Föderációnak bemutatásával «gyet értenek. A bevezetés célkitűzése, amelyet opponensei ós Hanák Péter is túlzottnak ítéltek, további kutatásaira, a probléma egészének feltárására is utalt, amelyben az első lépést a jelen disszertáció jelenti. E célkitűzéssel s a két út problémájával kapcsolatban rámutat ott arra, hogy az lett volna a hiba, lia ezekre végleges és általános feleletet csupán a délszláv anyag alapján adott volna. A disszertációban azonban nem ezt tette, hanem csak délszláv vonatkozásban fejtette ki álláspontját. Mint mondotta, 1918/19-ben egy Jászi-fcle elképzelés megvalósítása teljesen irreális és lehetetlen volt, a burzsoá nacionalista rendezés nem jelentett igazi megoldást e népek számára, s a jugoszláv népek vonatkozásában indokoltnak tekinthető a tanácskormány és a délszláv kommunista tanácsköztársaságok szövetségének létrehozására irányuló célkitűzés. A nemzeti államok és a föderatív államszövetség útját — ellentétben Arató Endre észrevételével — a disszertáció nem állítja mereven szembe. Ezzel összefüggésben problematikusnak tartottá a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulására történő utalást, tekintettel a monarchiáitól eltérő viszonyokra, s mert a szövetkezett köztársaságokat nem lehet úgy tekinteni, mintamelyek 1922-ig teljesen függetlenek voltak egymástól. Végső soron tehát nem lenne helyes 1917/19-ben szocialista nemzeti államok alakulásának lehetőségéről — az államszövetségtől különválasztva — beszélni. Utalt arra, hogy bizonyos különbség van a Hanák Péter által elmondottak ős a disszertáció álláspontja között, mert ő a maga részéről Lenin 1918 novemberi, a Monarchia népeihez intézett felhívásából indul ki. Az opponensi véleményekre adott válaszéban foglalkozott Kővágó László a nemzetiségi terminológiai problémákkal is, amelyek mindeddig nem kellően tisztázottak még a marxista irodalomban sem. Felhívta a figyelmet arra a különbségre, ahogyan pl. nálunk és a Szovjetunióban használják a „nemzetiség" kifejezést. A korszak bonyolult viszonyai között a nemzet és nemzetiség kategória alkalmazása nem elegendő, ezért volt szükség a népcsoport, szórvány kategóriák használatára. Ezt az eljárását egyébként általában opponensei sem hibáztatták. Elsősorban Liptai Ervinnek válaszolva hangsúlyozta a disszertáns, hogy a magyarországi délszlávok között a nemzeti egyesülési mozgalom 1

918-ban csak másodlagosan, polgári hatásra jelentkezett, és ebben a vonatkozásban ismételten utalt a szerb hadsereg jelenlétének fontosságéra. Fenntartotta azt a nézetét., hogy a Muraközben kirobbant akciókban a szociális és nem a nemzeti tényező volt a döntő. Megállapította, hogy a Bánáti Köztársaság megítélése tekintetében azonos véleményen van Liptai Ervinnel. A részletmegjegyzésekre nem térve ki, végezetül utalt arra, hogy a dolgozat bővítésére Kemény G. Gábor, Perényi József által tett javaslatok megvalósítása problematikusnak látszik, mivel azok elsősorban az előzményekre vonatkoznak. Emlékeztetett arra is, hogy a hiányolt statisztikai adatok tömegét éppen egy előző vitának javaslatára mellőzte a dolgozatból. Ezt az anyagot önálló tanulmányban szándékozik megjelentetni, hogy a disszertáció fővonalát és mondanivalóját ne terhelje. A bírálóbizottság egyhangúlag javasolta a Tudományos Minősítő Bizottságnak, hogy Kővágó Lászlónak ítélje meg a történettudományok kandidátusa fokozatot. * Svéd László : A Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének megalakulása és tevékenysége a Magyar Tanácsköztársaság időszakában c. kandidátusi disszertációjában részletes áttekintést adott az ifjúmunkások és tanoncok helyzetéről a dualizmus időszakában. Megállapította, hogy egyre növekvő számuk 1910-ben meghaladta a százezret, ismertette munka- és életviszonyaikat, s foglalkozott az 1884. évi VII. 14 Századok