Századok – 1963

Történeti irodalom - Childe; Vere Gordon: A civilizáció bölcsője – Az európai társadalom története (Ism. Hatos Géza) 446

464 KRÓNIKA \ főleg XVII—XVIII. századi részének közrebocsátása azonban immár elodázhatatlanul szükséges. Ezek a meggondolások késztették a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóságát, hogy 1962 őszén javasolja az Akadémia Történelmi Bizottságának а MOE sorozatának folytatását. A Bizottság a javaslatot elfogadta, s a szervezéssel és a végrehajtással a Történettudományi Intézetet bízta meg. 1963. március 18-án a kiadásban elsősorban érdekelt intézmények és szervezetek képviselőiből, valamint a korszak néhány elismert szakemberéből megalakult а MOE Szerkesztőbizottsága. A Bizottság tagjai az alábbiak: Ember Győző, az Országos Levéltár főigazgatója, Kovács Kálmán, a magyar jogtörténét tanára az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, Molnár Erik, a Történettudományi Intézet igazgatója (a Bizottság elnöke), Pach Zsigmond Pál, a gazdaságtörténet tanára a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, Székely György egyetemi tanár, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára. B. Várkonyi Ágnes, a Történettudományi Intézet feudáliskori magyar történeti osztályának h. vezetője és Vértes György, az Országgyűlési Könyvtár igazgatója. A szerkesztőbizottság feladata az elvi irányítás. A sorozat szerkesztését a szerkesztőség végzi a főszerkesztő vezetésével. A főszerkesztő egyben a szerkesztőbizottság titkári teendőit is ellátja. A szerkesztőség tagjai: Benda Kálmán (főszerkesztő) és Heckenast Gusztáv, a Történettudományi Intézet tud. munkatársai, valamint Iványi Emma, az Országos Levéltár levéltárosa. A szerkesztőbizottság említett alakuló ülésén megvitatta a Történettudományi Intézetnek а MOE kiadására vonatkozó javaslatát és nagy vonalakban rögzítette a szerkesztés irányelveit. Az alábbiakban vázlatosan ismertetjük ezeket. A kiadásra kerülő kötetek а MOE sorozatának folytatását képezik. A kiadás távlati terve 1848-ig halad, azaz felöleli az egész feudális kort. A munka most induló első szakaszában azonban a XVII—XVIII. századi országgyűlések iratait kell kiadni az 1790 utáni korszakra csak ezek megjelenése után kerül majd sor. A sorozat kötet- i beosztását a Bizottság az egész feudális korra megtervezte, a kiadás sorrendje azonban nem az időrendet, hanem az egyes országgyűlések fontosságát követi. А MOE első tizenkét kötete a magyar országgyűlések iratanyagán kívül közölte a tervezett, összehívott, de meg nem valósult országgyűlések, a részországgyűlések és a horvát tartományi gyűlések anyagát is. А MOE további köteteiben a horvát tartományi gyűlések nem kerülnek közlésre, a ténylegesen megtartott és a meghiusult országgyűlések anyagán kívül azonban közölni fogja mindazon rendi gyűlések anyagát, amelyek az országgyűléshez vagy rószországgvűléshez hasonló funkciót töltöttek be. Ilyenek a különböző, királyi (vagy a XVII—XVIII. századi szabadságharcokban fejedelmi) t kezdeményezés nélkül összegyűlt, több megyére kiterjedő rendi conventiculumok, az országgyűlést bizonyos tekintetben pótolni hivatott nádori concursusok, valamint a törvényeket nem alkotó, de rendeleteket jóváhagyó, tábori országgyűléshez hasonló kuruc rendi gyűlések stb. Ezenkívül közli az országgyűlési bizottságok iratait és elaborátumait is. A munka egységei az országgyűlések. Az anyag bőségétől függően alkothat több országgyűlés egy kötetet, illetve egy országgyűlés több kötetet. Ez utóbbi esetben a kötetek közös mutatója az utolsó kötetbe kerül. Amennyiben több országgyűlés anyaga kerül egy közös kötetbe, az egyes országgyűlések a kötet önálló részeit alkotják, csupán a mutatók készülnek közösen a kötetbe foglalt valamennyi országgyűléshez. Az egyes országgyűlések anyaga a következő felépítésben kerül közlésre: 1. Az országgyűlés történetét alaposan ismertető, a marxista kutatások elvi eredményeinek alapján készülő bevezető tanulmány. (Egyes, indokolt esetekben, több összetartozó részgyűlóst közös bevezető tanulmány dolgozhat fel.) A bevezető tanulmány terjedelme és részletessége tekintetében а MOE 11—12. kötetében levő bevezetések irányadók. 2. Az országgyűlés előkészítésére vonatkozó iratok. 3. Az országgyűlés iratai; leiratok, feliratok, hivatalos országgyűlési napló,, törvénytervezetek, követjelentések, az országgyűlés tárgyalásaival kapcsolatos hivatalos levelezés, végül a törvénycikkek; tehát mindaz, ami a szóban forgó országgyűlés levéltárába — ha ilyen lett volna — bekerült volna. 4. Az országgyűlésre vonatkozó vagy azzal kapcsolatos hivatalos és nem hivatalos iratok: a bécsi udvari és kormányzati szervek állásfoglalásai, egyéni követi naplók, magánlevelezések stb. 5. Az országgyűlés által kiküldött bizottságok iratai, amennyiben a következő országgyűlés a bizottság munkálataival nem foglalkozott. (Ellenkező esetben a bizottság iratait a következő országgyűlés előkészítésére vonatkozó iratok közé kell felvenni.)