Századok – 1963

Történeti irodalom - Childe; Vere Gordon: A civilizáció bölcsője – Az európai társadalom története (Ism. Hatos Géza) 446

458 KRÓNIKA \ archívumban levő iratok. —• Ezután a helytörténeti kutatás szempontjából három legfontosabb irattípust, a Megyei Földhivatal iratait, a Nemzeti Bizottságok iratait és az Üzemi Bizottságok iratait ismertette részletesen. Az ankét második részében helytörténeti dolgozatok bemutatására került sor. Elmélyült kutató munkáról adott számot Szita László tanár (Pécs) „Kutatási és feldolgozási problémák a hazai papírgyártás történetének feltárásánál (Papírkészítés a Dunántúlon a XVIII—XIX. században 1764—1861)" címmel megtartott előadása. Szita feltárt anyaga módot nyújtott ahhoz, hogy a téma kutatását gátló körülményt, a források igen szerteágazó voltát sokoldalúan mutassa be. Ezután a feldolgozások nehézségeinek ismertetésénél az előadó két körülményre tért ki; egyrészt arra, hogy a papírgyártást kuriózumként vizsgálták, a papírgyártó manufaktúrák létrejöttét véletlennek tartották, másrészt arra, hogy ipartörténetírásunk azzal, hogy eddig csak a termelés történetét rajzolta meg és nem fordított kellő figyelmet a termelő eszközök történetére, e téma kutatóját jelentős feladatok elő állítja. Nagy érdeklődést keltett Dibusz Gyula tanár (Tataháza) „Egy parasztcsalád újkori története kutatásának problémái" címmel tartott előadása. Ez egy olyan paraszt -család történetét rajzolta meg, amely töredék-telkes jobbágysorból a századfordulóra a bácskai parasztnábobok sorába emelkedik. E téma fontosságát növeli az a tény, hogy eddig történeti irodalmunk nem rendelkezik ilyen feltárással, nem utolsósorban az ilyen kutatást lehetővé tevő forrásanyag hiányában. Fentiek után került sor Lehoczky Alfréd IV. éves hallgató előadására „Az ózdi szociográfiai kutatás során felmerült helytörténeti problémáit" címmel. Lehoczky részletes beszámolója jól tükrözte a fontos problémákat feltáró szociográfiai kutatás eredményességét, de csak hellyel-közzel utalt a helytörténeti vonatkozásokra. Az elhangzott előadásokhoz, hozzászóltak Bogdán István levéltáros, Hankó Zoltán tanár, Szatmári József tanár, Afra János tanár, Kőhegyi Mihály muzeológus, — hasznos szempontokat nyújtva kutatási és szervezeti kérdésekre. Szabad György vitazárójában a referátumoknak azt a közös erényét hangsúlyozta, hogy túlléptek az előző ankéton még eléggé általános ismertető jellegen és tényleges kutatási, elvi-módszertani problémáik feltárásával alkalmat adtak a színvonalas és tanulságos eszmecserére. A LENGYEL-MAGYAR TÖRTÉNÉSZ VEGYESBIZOTTSÁG VARSÓI ÜLÉSSZAKÁRÓL A magyar és lengyel történettudomány kapcsolatainak rendszeres ápolására alakított vegyesbizottság évente felváltva tartja ülésszakait a két ország fővárosaiban. A vegyesbizottság magyar részlege 1961. december 6—10. között a Lengyel Tudományos Akadémia vendégeként Varsóban hivatalos tárgyaláson és tudományos ülésszakon vett részt. A szükséges szakmai előkészületek ós megbeszélések után Varsóba utaztak Kovács Endre ós Makkai László, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének osztályvezetői, a bizottság tagjai és Szokolay Katalin, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének tudományos munkatársa, a magyar < részleg titkára, valamint e sorok írója, mint a magyar részleg elnöke. A vegyesbizottság lengyel részlege körültekintő rendezéssel biztosította a tárgyalások sikerét és a tudományos ülésszak színvonalát . A megtárgyalásra kerülő kérdések kiváló szakemberei kapcsolódtak be lengyel részről a megbeszélésekbe. Az üléseket Kazimierz Lepszy professzor vezette. A tudományos ülésszakot a Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének Koseiuszko-termében tartottuk meg, szépszámú meghívott szakember érdeklődése mellett. A lengyel fél részéről mint meghívott előadók szerepeltek Alcksander Gieysztor professzor. Eligiusz Kozlowski, Eugeniusz Olszewski professzor, Jan Reychman professzor, Andrzej Wyczanski docens ós Janusz Zarnowski. A két fél bemutatta a történetkutatás legújabb eredményeiről szóló beszámolókat. A lengyel történettudomány legújabb, mennyiségi tekintetben is figyelemreméltó eredményeiről A. Gieysztor (a XV. századig), A. Wyczanski (a XVI—XVIII. századról), E. Kozlowski (a XIX. századról) és J. Zarnowski (a XIX. század végéről ós a XX. századról) adott elő. A magyar történettudomány 15 éves fejlődéséről e sorok írója számolt be. Ezeket a referátumokat egészítették ki J. Reychmannak a Magyarország történetére vonatkozó lengyel publikációkról és Kovács Endrének a Lengyelország történetére vonatkozó magyar publikációkról szóló előadásai. Az ülésszak második témaköre a technika történetének kutatása volt. A megbeszélések felölelték a két ország technikatörténeti kutatásainak szervezetét, publikációs fórumait, az együttműködés lehetőségeit. Lengyel részről E. Olszewski, magyar részről