Századok – 1963

Tanulmányok - Lukács Lajos: Aspromonte és a magyar emigráció 1862-ben 32

44 LU К ÁCS LAJOS nem hagyja magát megvásárolni.3 0 Az elfogottak, Garibaldival együtt, végül is akkor kapták meg az amnesztiát, mikor a kedélyek már lecsillapultak, Turin­ban nem tartottak egy újabb garibaldista akciótól, és mikor e lépésükkel csilla­pítani igyekeztek az aspromontei eljárással felszított közfelháborodást, a Gari­baldi melletti rokonszenvet, a közhangulatot.31 Rattazzi ezt a lépést kényte­len-kelletlen, de megtette, hogy az amnesztiával legalább maradék, morzsányi tekintélyét megmentse — de sikertelenül. Az „aspromontei kormányelnök" bukása elkerülhetetlenné vált. III. Napoleon kívánságát — a garibaldista mozgalom eltiprását — végrehajtotta, de helyzete tarthatatlanná vált. Gari­baldi megsebesítőjének, kis híján gyilkosának, gyorsan távoznia kellett . . .32 Mindez azonban az alapvető erőviszonyokon, a politikai konstelláción nem sokat változtatott, hiszen a kormánypolitika tengelyében továbbra is a forra­dalmi elemek elnyomása, a monarchia konzervatív szellemű konszolidáció­jának végrehajtása maradt vezérelvként. A turini kormányzat ugyan igye­kezett az Egyházi Állam hatalnlát visszaszorítani, megnyirbálni a klerikaliz­mus túlzásait, megfékezni a Bourbon restaurációs törekvéseket, és az ennek nyomában járó brigantizmust, de arról hallani sem akart, hogy gyökeres társadalmi reformokat hajtsanak végre, és a konszolidációt a néptömegek szociális igényeinek messzemenő kielégítésével kapcsolják egybe. Aspromonte nemcsak annyit jelentett, hogy Turinban nemet mondtak Róma gyors elfog­lalásának, de szembefordultak Garibaldi mozgalmának társadalmi célkitűzé­seivel is. A monarchista nagyburzsoázia és a liberális nemesség a nemzeti királyság megszilárdítását a népi tömegek mozgalmainak kikapcsolásával, igé­nyeiknek háttérbe szorításával és a maguk osztályelőnyeinek biztosításával kívánták végrehajtani. A gyökeres jobboldali fordulat Itáliában megtörtént ! Ami 1860-ban előrevetette árnyékát, az 1862-ben véres valóságként következett be. A turini kormányzat befejezni, lezárni igyekezett a maga módja, akarata, elképzelése "szerint azt, amit 1860-ban a néptömegekre támaszkodva Garibaldi elkezdett és sikeresen előmozdított. Az olaszországi politikai fordulatnak a magyar emigráció körében igen mély nyoma maradt. Voltak, akik a reakciós fordu­latot egyszerűen tudomásul vették, alkalmazkodtak a helyzethez, sőt ki is­használták életük jobbra fordítására, karrierjük megalapozására, a szégyen­letes eseményeknek aprópénzre váltására. De akadtak szilárdabb jellemek is, így köztük Frigyesy Gusztáv, akit sem a vereség, sem a fogság, sem a nyomor nem tört meg, híven kitartott azon magasztos ügy mellett, melyért 1860-ban és 62-ben Garibaldi seregébe állt. Az új helyzetben kialakult elképzeléseiről, gon­dolatairól, terveiről, politikai hitvallásáról Dunyov Istvánhoz intézett bizal­mas leveleiben félreérthetetlenül hangot adott. Meggyőződése szerint Olasz­ország szabadságáért áldozni, vérüket ontani, az egyetemes emberi haladást szolgálja, mely végső soron a magyar ügyet is előbbre viszi. Megítélése szerint a fáradhatatlan küzdelemben való részvételért nem szabad különösebb hála­datosságra igényt tartani^ Tapasztalatból állítja, hogy a világ háládatlan. Azt vallja, hogy ,,. . . a haza martirjainak nem ez a csalfa világ — de a törté-30 Frigyesy Gusztáv Pulszky Ferenchez, Genova, Monte Forte Ratti, 1862. szept.. 13. (uo.). 31 Arrigo Solmi : I. m. 696. 1.; Frigyesy Gusztáv Pulszky Ferenchez, Genova, 1862. okt. 12. (O.Sz. K. Kézirattár. Pulszky-gyűjtemény). 32 W. J. Stillmann : The Union of Italy 1815—1895. Cambridge. 1898. 301. és kk. 1.; Denis Mack Smith : Italy. 64.1.; L. Salvatorelli : Sommario della Storia d'ltalia. 601. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom