Századok – 1963
Közlemények - G. Soós Katalin: Menedékjog vagy kiszolgáltatás? 369
380 G. SOÓS KATALIN Csehországra hárították a felelősséget.9 3 (A Narodní Lísty c. cseh lap hívta fel ugyanis elsőízben a közfigyelmet arra, hogy a hadifoglyokkal volt magyar népbiztosok is utaznak.) A magyar külügyminisztérium azonnal felszólította Forstert, hozza a német kormány tudomására, hogy a magyar kormány kérni fogja Kunék kiadatását, visszautasítás esetén pedig igyekezzék internálásukat elérni.9 1 A német hatóságok teljesítették a népbiztosok fogvatartásával kapcsolatban Forsternek tett Ígéretüket: Kun Béla ós Varga Jenő az elfogatás után Reichswehr tisztek és katonák fogságába került.95 A szélsőségesen reakciós Deutsche Zeitung már másnap kijelentette, hogy míg az ilyen emberek szabadlábon vannak, Közép-Európa nem fog megbékélni, és hogy az antantnak sem állhat szándékában ilyen értékes erőket a bolsevisták rendelkezésére bocsátani. Nem fér kétség hozzá — hangoztatta —, hogy Németország korlátlan hatalommal rendelkezik az egész szállítmány fölött.9 6 A Deutsche Zeitung a katonai klikk, a junkerek és a burzsoázia tekintélyes részének álláspontját fejezte ki. A bécsi magyar követség már terveket szőtt, hogy vajon Csehszlovákián ós Lengyelországon, vagy tengeri úton, Románián ós Jugoszlávián keresztül lenne-e célszerűbb a két népbiztost Magyarországra szállítani.9 A reakció terveit a német, különösen a berlini proletariátus hatalmas megmozdulása hiúsította meg. Július 24-ón a német kommunista és a független szocialista párt közös nagy demonstrációján több tízezer munkás emelte fel szavát az ellen, hogy a politikai menekülteket a magyar gyilkosok vagy a német fehérgárdisták véres kezére juttassák. A gyűlésen Ledebour, akit nem lehet túlzó radikalizmussal vádolni, általános sztrájkkal fenyegette meg a kormányt arra az esetre, ha Kun Béláéknak valami baja történne.9 * A német kormánynak külpolitikai szempontból is mérlegelnie kellett döntését. Az első világháborúban levert imperialista Németország ellentmondásos helyzetben volt: miközben engedményekért alkudva felajánlotta szolgálatait az antantnak a bolsevizmus leküzdésére, ugyanakkor a versaillesi béke feltételeinek realizálása ós a német vállalkozók üzleti érdekei a Szovjet-Oroszország felé való tájékozódásra kényszerítették.9 9 ,,Vad dühhel támadják Szovjet-Oroszországot, gyűlölik a bolsevikokat, vérbeli fehérgárdisták módjára agyonlövetik saját kommunistáikat — írta Lenin. — A burzsoá német kormány halálosan gyűlöli a bolsevikokat, de nemzetközi helyzetéből fakadó érdekei saját kívánságai ellenére rákényszerítik arra, hogy békében éljen Szovjet-Oroszországgal".100-Ezek a momentumok voltak fellelhetők és végül is mértékadók a német kormánynak, a két magyar népbiztos sorsával kapcsolatosan meghozott döntésében is. Simons külügyminiszter július 26-án a Reichstagban mondott beszéde, amelyben többek között kijelentette, hogy Kunék ügye Oroszországra ós Németországra tartozik, valószínűvé tette, hogy a magyar kormány ezúttal sem számíthat a kiadatásra.101 A német kormány — be sem várva a magyar külügyminisztérium papírjainak július 29-re jelzett megérkezését — július 28-án este határozatot hozott, hogy Kun Béla és a kíséretében levő másik kommunista, a saját maguk választotta határon át elhagyhatják Németországot.loa Simons sajnálatát fejezte ki Forster előtt, hogy a magyar kormánynak csalódást okozva erre a lépésre határozták magukat. A német kormánynak — mondotta — tekintettel kellett lennie saját állására is; kerülnie kellett az összeütközést Oroszországgal, és a kényes belpolitikai helyzetet sem hagyhatta figyelmen kívül.103 Egyébként a német kormány arra hivatkozott, hogy Németország ós Magyarország között nincs kiadatási szerződés, és így joga volt saját belátása szerint cselekedni. Eljárásának igazolása érdekében még arra is hajlott, hogy Fürstenberg gróf, német diplomatának a proletárdiktatúra idején Budapesten való tartózkodásából utólag a magyar tanácskormány bizonyos elismerését konstruálja meg.104 Forster, aki a magyar külügyminisztériumnak küldött jelentésében kijelentette, hogy a történtekért a német kormányt terheli az ódium, maga js elismerte, hogy Német-" Freiheit, Berlin, 1020. júl. 23. Die Affäre Béla Kim. •• OL. Küm. pol. 1920—36. szám nélkül. Morlin a külügyminisztériumtól Masirevichhez 1920. júl. 23-án. '"Proletár, 1920. aug. 5. Kun Béla szabadonbocsájtása. •• Deutsche Zeitung, Berlin, 1920. júl. 23. Béla Kun. OL. Küm. pol. 1920—36. szám nélkül. Masirevich Telekihez 1920. júl. 22-én. " Freiheit, 1920. júl. 24. Protestkundgebungen gegen die Auslieferung Bela Kuns. Proletár, 1920. aug. 5.. Kun Béla szabadonbocsájtása. и N. Rubinstein : Szovjetszkaja Kosszija i kapitalisztyicseszkije goszudarsztva v godii perehoda ot vojnü kr miru (1921—1922). Moszkva. 1948. 37. 1. 100 V. I. Lenin : Előadói beszéd a VIII. Szovjet kongresszus OK(b)P frakciójában a koncessziókról, 1920. dec. 21-én. Művei 31. köt. Bpest. 1951. 490. 1. 101 OL. Küm. pol. 1920—36—4995. Förster Telekihez 1920. júl. 29-én. 10! Papers. . . Vol. I. No. 515. Forster Telekihez 1920. júl. 29-én. "s OL. Кцт. pol. 1920—36—4995. Forster Telekihez 1920. júl. 29-én. OL. Küm. pol. 1920—36-szám nélkül. Förster Kányához 1920. júl. 29-én. OL. Küm. pol. 1920—36—5066.. Forster Telekihez 1920. aug. 3-án.
