Századok – 1963
Tanulmányok - Kónya Sándor: Az első Gömbös-kormány megalakulása és programja 332
AZ ELSŐ GÖMBÖS-KORMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS PROGRAMJA 361 . M. E. rendelet lényege abban állt, hogy azoknak, akiknek adóssága a kataszteri tisztajövedelem hússzorosát meghaladta, és bizonyos feltételnek eleget tettek, az ingatlanait nem árverezhették el. A feltételeket úgy állapították meg, hogy azoknak csak igen kevesen tudtak eleget tenni. A 33-as bizottság szeptemberi ülésén az egyik képviselő Bihar megyére utalva a rendeletről megállapította, hogy „nálunk teljesen illuzórikus volt, nyomtalanul tűnt el, . . . amennyiben a kedvezmények megkapásának a feltételei olyanok voltak, hogy azoknak a feltételeknek a mi vidékünkön senki eleget tenni nem tudott, mert kamatfizetéstől, törlesztési részletek megfizetésétől voltak azok a kedvezmények függővé téve".139 Egy másik bizottsági "tag október 29-én, tehát 2 nappal a rendelet hatályának lejárta előtt 120—160 főre becsülte összesen azoknak a gazdáknak a számát, akik igénybe tudták venni.14 0 A rendelet semmiféle elengedést sem kamatban, sem tőketörlesztésben nem tartalmazott, csak halasztást adott bizonyos kategóriákba sorolt adósoknak. Ahogy az egyik bizottsági tag jellemezte: ,,. . .fő jellemvonása, hogy az adós és a hitelező között az állapot ne változzék, de ne is romoljék".14 1 A Gömbös-kormány a halasztás időtartamát egy évben állapította meg, egyes kategóriáknál bizonyos mértékig a kedvezmény feltételeit enyhítette, sőt kamatcsökkentést is elrendelt, azonban lényegesen ez sem javított az adósok helyzetén. „A gazdatartozások, továbbá a peres és nem peres eljárásra vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről" kiadott 6.300/ 1932. M. E. sz. rendelet amellett, hogy a tartozások behajtására 1933. október 31-ig halasztást adott, többek között az 50 kh-on aluli tulajdonosok egyéb feltételek teljesítése mellett enyhébb fokú eladósodás esetén is igénybe vehették a kedvezményt. A rendelet a zálogleveles kölcsönök 7,5% és 7%-os kamatát 2,5, illetve 2%-kal csökkentette.142 A kedvezmény igénybevételének lehetőségét még jobban csökkentette annak a feltételnek a beiktatása, amely szerint csak az kaphatott halasztást, akinek közhátraléka nem volt több, mint amennyi 1931. december 31-én volt.14 3 Nem csökkentette lényegesen a tömegekre nehezedő adóterheket a kormánynak az a rendelete sem, amely bizonyos adókedvezményben részesítette a hadirokkantakat, hadi-özvegyeket és hadiárvákat. Ez az intézkedés elsősorban politikai fogás volt, a szociális demagógia hatásának hatékonyabbá tételére szolgált. A 33-as bizottság egyik tagja így üdvözölte a kormány intézkedését: ,,. . . a magam részéről elfogadom és örülök neki, hogy még az államkincstárnak ilyen nehéz helyzetében is egy igen jól megfogott módon igyekszünk a hadirokkantakon és ezeken a rendeletekben felsorolt többi adósokon segíteni. A pénzügyi effektusa ennek a rendelkezésnek kevés, úgyhogy a kincstárnak tényleg nem kerül ez sokba. . . "14 4 A rendelet szerint, ha a hadirokkant terhére kiírt földadó, házadó, általános kereseti adó együttes évi összege 50 pengőnél nem volt nagyobb, vagy lia nagyobb volt, de a 100 P-t nem haladta meg, a rokkantság mérve szerint 30és 10%-os, illetőleg 20 és 10%-os, a hadiözvegyek és hadiárvák 20-, illetve 10%-os kedvezményben részesültek, és 139 A 33-as bizottság jkv. XII. k. 225. 1. 140 Uo. 362. 1. 141 Uo. 91. 1. 142 Vö a 33-as bizottság 1932. okt. 29. ülésének anyagával. A 33-as bizottság jkv. XII. k. 143 Uo. 144 A 33-as bizottság jkv. XIII. k. 59. 1.
