Századok – 1963

Tanulmányok - Kónya Sándor: Az első Gömbös-kormány megalakulása és programja 332

AZ EI.SÖ GÖMBÖS-KOEMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS PEOGBAMJA 359 ellenfeleink állítanak fel válaszfalakat és támasztanak osztályharcot. Mi éppen az osztályharc ellen, éppen az osztályok ellen folytatunk harcot és igenis, azt akarjuk, hogy szűnjék meg az osztályok közötti különbség."12 7 Megnyug­tatja Gömböst, hogy nem akarnak kormányra kerülni. Rendeljen el általános, titkos választójog alapján választásokat a kormány, és „akkor következhet el az ideje annak, hogy azt mondják: fogjunk össze valamennyien, hogy az országot kivezessük ezekből a szenvedésekből . . . "12 S A Népszava Gömbös bemutatkozása után programjáról ezt írta: „ . . .nem vagyunk annyira elvakultak, hogy ne tudnánk örülni egy jó és tartalmas program n ak ".12 9 Az az SZDP vezetőcsoport, amely 1919-től kezdve arra törekedett, hogy az SZDP és a szakszervezetek legalitásának biztosítása érdekében megegyez­zék a fasiszta kormányokkal,13 0 Gömbös hatalomra kerülésével „kényes" helyzetbe került. Egyfelől Gömbös kívánságának is eleget akart tenni, másfelől meg akarta tartani befolyását a munkásosztály tömegei felett, vezető szere­pét a párton belül. A politikai rendőrség bizalmas jelentése 1932. október 29-én arról szá­molt be, hogy ,,a pártvezetőség és a parlamenti frakció tagjain valóságos ré­mület lett úrrá, nemcsak a szakszervezetek feloszlatásától féltek, hanem sza­badságukat és mandátumukat féltik. Űgy látszik, hogy az egyetlen dolog, amit a pártvezetőség tagjai szemük előtt tartanak, az, hogy a képviselőháztól, a fővárosi üzemektől és a Népszavától járó fizetéseik és egyéb jövedelmeik sérelmet ne szenvedjenek." Ugyanebben a jelentésben: „A pártvezetőség számol a helyzettel, tud a tagok általános elkeseredéséről és ezért minden alkalmat elkerül, hogy a munkások képviselőit bármilyen testületben szavaz­tassa . . . így tudja elkerülni a leszavazást."13 1 Az SZDP vezetőségének politi­káját lényegében ez határozta meg, illetőleg ez jellemezte a Gömbös-kormány következő éveiben is. A felszólalásokra adott válaszában Gömbös a helyzetképet értékelve nem teljesen alaptalanul összegezte így az ellenzék álláspontját: „Megállapí­tották — és ezt hálásan nyugtázom itt, az ország színe előtt —, hogy amennyi­ben a kormányzati programom vagy munkatervem végrehajtásában azokhoz az elvekhez ragaszkodom, amelyeket itt hangoztatni bátor voltam és amely elveknek nagy részét méltóztattak magukévá tenni, akkor a jóakaratú kritika mellett jóakaratú támogatásukra is számíthatok. Az tehát, amit el akartam érni, hogy a lelkek koncentrációja meglegyen, immáron meg van."13 2 A Gömbös-kormány első intézkedései A bemutatkozásakor tapasztalt kedvező hangulatot felhasználva Gömbös hozzáfogott tervei megvalósításához. Végigjárta az országot, hogy „felrázza a lelki tespedésből a nemzetet". Agitációs körútját felhasználta arra is, hogy 127 Uo. 78. 1. 128 Uo. 82. 1. 129 Népszava, 1932. okt. 0. 130 A kormánnyal való „kiegyezés" politikáját az SZDP vezetősége a Károlyi­kormány idején is folytatta. 1932 tavaszán a belügyminiszterrel folytatott tárgyalások után vállalkoztak a kommunista agitáció ellensúlyozására. Vö. A magyarországi munkás­mozgalom 1929—1939-ig. Bpest. Kossuth Kiadó. 1958—59. 54. 1. 131 A jelentést idézi Az 1929—33. évi világgazdasági válság hatása Magyarországon c. mű 445—446. oldalán. 132 A nemzeti öncéhiságért ! 55. 1. 6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom