Századok – 1963
Tanulmányok - Kumorovitz L. Bernát: A középkori magyar „magánjogi” írásbeliség első korszaka (XI–XII. század) 1
A KÖZÉPKORI MAGYAR. ..MAGÁNJOGI" ÍRÁSBELISÉG 23 « a királyi udvarba kerülő pápai oklevelek elsősorban a királyi kancellária kifejlődését mozdítják elő,14 8 a pápai legátusoknak a magyar főpapsággal való együttszereplése14 9 pedig a közhitelű (authentikus) pecsét fogalmával150 8 az egyházfők pecsétes okleveleivel ismerteti meg az országot. A külföldi kapcsolatok második, már a XI. században is jelentős iránya a XII. század második felében ismét Franciaországba vezet. III. Béla francia házassági kapcsolatai, it jóságunknak a párizsi egyetem iránt való érdeklődése s későbbi itthoni szerepe151 s a XII. században nálunk is letelepedett új szerzetesrendek (ciszterciták, premontreiek stb.) munkája is jelentős.152 De nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy III. Béla Bizáncban nevelkedett, s ott maga és kísérete közvetlenül is tapasztalhatta az írásnak az államkormányzatban153 s általában a jogi életben való fontos szerepét. A vele már kezdettől fogva eredményesen élő egyháziak (püspökök stb., káptalanok) felé fordul most már a saját ügyükben is írást igénylők bizalma.154 Helyhezkötöttségük és az ország területén való arányos eloszlásuk szinte előre rendelte őket erre a tevékenységre. Az istenítéletekkel kapcsolatban is már régóta közreműködtek az igazságszolgáltatásban.15 5 Csak egy lépést kell még tenniük, hogy általánosan elismert és nemcsak a javukra adományozók részére, hanem mások által is saját ügyleteikben igénybe vett oklevélkiállító szervvé lépjenek elő. Az előgyakorlatot már akkor szerezték meg, amikor a részükre tett végrendelkezéseket és adományokat sajátszerkesztésű királyipecsétes oklevelekbe foglalták. De velük és általuk a társadalom is előkészült az írásnak nagyobb mérvű igénybevételére. Ezekben a végrendeletszerű adomány -148 Szentpétery : Oklevéltan 64. és 77. 1. — Echliart Ferenc : A pápai és császári kancelláriai gyakorlat hatása árpádkori királyi okleveleink szövegezésében. Századok 44 (1910) 713—724. 1. 149 Fauler : i. m. I. 293—294., 319. 1. — Magyarorsz. tört. 1/1. 61. 1. 150 Kumorovitz L. Bernát: Az authentikus pecsét. Turul 50 (1936) 45—68. 1. (Az értekezés kivonata uo. 96. 1. „Das authentische Siegel" címmel.) — Hajnal : Enseignement 215. 1. 151 A hazakerülő diákok (magisterek, capellanusok) veszik kezükbe a hazai írásbeliség ügyét. Pauler : i. m. I. 357—362. 1. — Hajnal : írástörténet 71—94. 1. —- Szentpétery : Oklevéltan 45., 64—65. 1. — Magyarorsz. tört. 1/1. 63—65. 1. — Hogy „az írás mindenütt azonos módon, azonos ütemben fejlődött, s ez a tény közös iskolára utal", elsőnek Hajnal I. vette észre, s i. m.-ben (írástörténet) megállapította, hogy a közös iskola a párizsi egyetem volt. 1922 után Hajnal még közel négy évtizcdon át foglalkozott ezzel a kérdéssel, s eredményeit időnként több tanulmányában és több nyelven tette közzé, hogy a nemzetközi tudományosság érdeklődését is felkeltse ez iránt a fontos szociológiai probléma iránt. Munkásságának koronája a „L'enseignement de l'écriture aux universités médiévales" с. összefoglaló müvének második, Mezey László által javított •és bővített postumus kiadása (ld. az 1. sz. jegyzetet), melyben a középkori latin írásosságnak most már nemcsak a magyar,, hanem összes európai szálait a párizsi központhoz kapcsolja. (Részlettanulmányait illetően e művének jegyzeteire utalunk.) E vonatkozásban értékes munkát végzett még Perényi József „A francia iskolák hatása a magyar okleveles gyakorlat kialakulására" (Bpest. 1938) és ,,A ritmikus próza okleveleinkben és a francia iskolák" c. tanulmányaiban. (Az utóbbi a Szentpétery-Emlékkönyvben, 1938. 396—409. 1.) 152 Pauler : i. m. I. 364—370. 1. — Szentpétery : Oklevéltan 45. 1. 153 Szentpétery : Oklevéltan 46. 1. — Magyarorsz. tört. 1/1. 65. 1. 154 Ez azonban eleinte kényszerhelyzetből folyólag is történhetett. 155 Kálmán I. törv. 22. с. „Iudicium ferri et aque in aliqua ecclesia fieri interdicimus, nisi in sede episcopali et maioribus preposituris, necnonPosonii etNitrie." Závodszky : . m. 186. 1.
