Századok – 1963

Történeti irodalom - A nemzetközi szláv bizottság uppsalai kollokviumáról (Arató Endre) 215

.TÖRTÉNETI IRODALOM 215 A hibák ellenére persze azt kell mondanunk, hogy Feyl könyve érdemes munka és újat tud hozni a magyar kutató számára is, aki átvágja magát az egymásra halmozott, egyre szélesebb körű és távolabb fekvő összefüggések szálán felfűzött adatok bonyolult szövedékén. Magyar szempontból figyelemre méltó a könyv azért is, mert újból felhívja a figyelmet a hungarus-problémára, vagyis arra a kérdésre, hogy a magyarországi származású, különböző nemzetiségű, ill. anyanyelvű jenai hallgatók, szélesebb értelemben általában magyarországi lakosok, akik magukat hungarusnak írták be az egyetem anyakönyvébe, mit értettek ezen a fogalmon. A könyv alapkoncepciója az, hogy a német tudomány jelentős szerepet játszott a kelet-európai népek fejlődésében, de ez a szerep nem volt egyoldalú, nemcsak a németek adtak, hanem számos eszmei, ösztönzést is kaptak a kelet-európai népek képviselőitől, tehát a kapcsolatok kölcsönösségén van a hangsúly, és a kutatásnak ma már ezt a kétoldalú befolyást és kapcsolatot kell feltárnia. Ez a koncepció helyes, egyetérthetünk vele. Az egyoldalú német befolyás túlhangsúlyozásának és a német vonatkozások teljes kiiktatásának két véglete között Feyl könyve képviseli azt a józan középutat, amelyen mindkét oldalról a kutatásnak tovább kell haladnia, az adatokat feltáró munkákon túl a lényegesebb és összefogottabb fejlődési vonalakat feltáró művek felé. NIEDERHAUSER EMIL A XI., STOCKHOLMI NEMZETKÖZI TÖRTÉNÉSZ KONGRESSZUS KIADVÁNYAIRÓL A NEMZETKÖZI SZLÁV BIZOTTSÁG UPPSALAI KOLLOKVIUMÁRÓL A Commission Internationale des Etudes Slaves, a szláv országok történetével, kutúrtörténetével foglalkozó bizottság a Comité International des Sciences Historiques keretei közé tartozik, s e Comité által Stockholmban szervezett XI. Nemzetközi Történész Kongresszus előtt, 1960. augusztus 17—20-án Uppsalában tartotta üléseit.1 Az ülésszakon a világ minden részéből 82 történész, irodalomtörténész és nyelvész vett részt. Közöttük szép számban foglaltak helyet ukrán, lengyel, cseh és szlovák emigránsok, valamint a nyugat-német Ostforschung ismert képviselői. Ezek az elemek e tudományos fórumot igyekeztek a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok elleni, publicisztikai szinten mozgó tudománytalan nézeteik terjesztésére felhasználni. Tevékenységükhöz nem egy provokáció kapcsolódott. E provokációkat azonban a szocialista tábor delegációinak, mindenekelőtt a Szovjetúnió és a Német Demokratikus Köztársaság történészeinek sikerült visszaverniük, s ezzel párhuzamosan, valamint e támadásokon kívül is 1 Eddig néhány megjegyzés ill. rövid ismertetés jelent meg az uppsalai ülésről, legtöbb esetben a stockholmi kongresszus beszámolójához kapcsolódva: Molnár Erik : A XI. Nemzetközi Történész Kongresszus. Századok 1960. 5—6. sz. 722—724. 1.: Bánki György : a Stockholmi Nemzetközi Történész Konferenciáról. MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei 1961. 1—3. sz. 225. 1.; XI. Mezsdunarodnij Kongresz Isztoricseszkih Nauk V Sztokgolme. Voproszi Isztorii 1960. 12. sz. 23—25. 1.; J. Ambarcumav : Történészek találkozása Stockholmban. Béke és Szocializmus 1960. 11. sz. 170—171.1.; Bolf Budclph : XI. Internationaler Historiker-Kongress in Stockholm. Zeitschrift für Geschichtswissenschaft (ZfGw.) 1960. 8. sz. 1792, 1798—1799, 1808. 1.; Die Sektionssitzungen des XI. Internationalen Historikerkongresses in Stockholm, August 1960. Ugyanott 1961.1. sz. 160,168.1.: Ernst Hoffmann— Baimund Wagner : Über den XI. Internationalen Historiker-Kongress in Stockholm. Einheit 1960.10. sz.: 1603,1615. I,: XI. Kongres Miedzynarodowy Nauk Historycznych w Sztokholme 21—28. VIII. 1960. R. Kwartalnik Historyczny 1960. 4. sz. 1188—1189.1.: M. Kropillák—J. Vlachovii : XI. Medzinárodntf Kongres Historikov v Stockholme. Historicky Öasopis 1961. 3. sz. 528.1.; Despre Congresul International de Çtlinte Istorice (Stockholm, 21—28. August 1960). Studii Revista de Istorie I960. 6. sz. 155.1. Az Ostforschung szellemében, a valóságot teljesen meghamisítva számol be a kongresszusról, azzal kapcsolatosan a szláv bizottság üléséről Oeorg Stadtmilller : XI. Internationaler Historiker-Kongress in Stockholm. Jahrbücher für Geschichte Osteuropas. 1960. 4. sz. 475, 477. 1. Magáról a kollokviumról pedig: Alfred Änderte, Eberhard Wolf gramm : Internationale Komission für Slawenforschung, Uppsala, 17,—20. August 1960. ZfGw I960. 8. sz. 1887—1890.1. Csupán információs célokat szolgál s csak az előadások címét sorolja fel Giovanni Maver, a szláv bizottság irodájának tiszteletbeli elnöke a Revue des Études Slaves 1960. 1—4. számában. (347—348. I.) Hadd jegyezzük meg végül, hogy a fentieken kívül a kongresszusról még több kisebb-nagyobb ismertetés jelent meg, amely azonban még csak nem is érintette a szláv bizottság kollokviumát. XI. Miçdzynarodowy Kongres Historikőw w relacjaeh uczestników. Kwartalnik Historyczny 1961. 1. sz. 274—277. 1.; 2,. K[ormanowa1 : Na marginesie obrad XI. Miçdzynarodowego Kongresu Nauk Historycznych, ugyanott 268—271. 1. (í. Kormcmowa a Z Pola Walki c. folyóirat I960. 4. számában is írt a kongresszus egyes vitáiról rövid beszámolót.): Iza Bizunska-Malowistowa : História StaroiytnakongresieSztokholmskim. Kwartalnik Historyczny 1961. 2. sz. 561—563.1.: Dimitr Koszev : Bulgarszkite isztorici na XI. Mezsdunaroden Kongresz na Isztoricseszkite Nauki v Sztokholm. Isztoricseszki Pregled 1960. 6. sz. 108—111.1. És néhány kisebb nyugati beszámoló, ill. információ: Erirh Zrllner : Elfter internationaler Kongress für Geschichtswissenschaft. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 1961. 1—2. sz. 236—238. 1.- International Historical Activities. The American Historical Review 1961. jan. 587—580. I.