Századok – 1963

Történeti irodalom - Jahrbuch für Wirtschaftsgeschichte 1961 (Ism. Berend T. Iván) 209

TÖRTÉNETI IRODALOM 209 az a tény, hogy a szállítás foi radalmasítása elősegítette az ipartermékek exportálását. A hetvenes évek elejére nemcsak a fő iparágak gépi (vagy kémiai) technológiával történő gyártása vált uralkodóvá, s ncmcsak a gőzgépek terjedtek el rohamosan, hanem 1872 áprilisában (egy évvel a bécsi előtt) a prágai tőzsdén bekövetkezett az első összeomlás is. A kisebb értekezések közül B. Soudsky a bylany-i neolit ásatásokkal (5 — 36. 1.), J. Horák a szlovák népballada feudális maradványaival (145— 160. 1.), V. Král a második világháború alatti erőszakos germanizációval (273 — 304. 1.), J. Kvët a XIV. század dere» káig létrejött román és gót stílusú könyvillusztrációval foglalkozik. A „Krónika" rovatban J.Macek a csehszlovák történetírás 1958-as termését ismerteti francia nyelven (323 — 347. 1.), J.Sámal az 1958-ban megjelent művészettör­téneti kiadványok annotált bibliográfiáját (348 — 362. 1.) készítette el. J. Horák az 1958-ban elhunyt J. Polívka nekrológját írta meg. Ő. Hujeőek pedig a csehszlovák tudomá­nyos élet 1958-as eseményeiről számol be. FÜGEDI ERIK JAHRBUCH FÜR WIRTSCHAFTSGESCHICHTE. 1961. TEIL I (Berlin, Akademie Verlag. 1961. 371 1.) (GAZDASÁGTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV 1961. I. RÉSZ) Érdekes, de nehéz feladat a Német Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete gazdaságtörténeti osztályának gondozásában kiadott évkönyv ismertetése. Érdekes, mivel tanulmányokon, konferencia-beszámolókon keresztül a kötet gazdag tar­talma révén betekintést nyerhetünk az NDK gazdaságtörténeti tudományos életébe, a német kollégákat foglalkoztató problémákba, de nehéz, mivel a legkülönbözőbb korsza­kokról, a feudalizmus kezdeteitől napjainkig, német történeti problémáktól az Egyesült Államok jelenlegi gazdasági kérdéseiig igen szerteágazó a kötet tartalma. Rövid ismertetés keretében természetesen egyébként is lehetetlen lenne minden tanulmány, vagy a kötetben megjelent egyéb írás tartalmi ismertetése és értékelése. A továbbiakban tehát inkább a kötet jellegét s a német gazdaságtörténeti tudományos életről nyert képet szeretném bemutatni. Kíséreljük ezt meg a német gazdaságtörténészek által előnyben részesített kuta­tási témák csoportosítása útján. Részben már ismert kutatási törekvések nyilvánulnak meg a kötetben, amikor helyet kap pl. Peter Wick : Kísérletek az örökbérletek bevezeté­sére és az örökös jobbágyság megszüntetésére Mecklenburgban a 18. század elején, c. tanulmánya. A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet kérdése a mezőgaz­daságban, ez a rendkívül fontos, s a gazdaságtörténet művelői között nemzetközileg is az érdeklődés előterében álló probléma több német kutatót is foglalkoztat, s eredményeik már évek óta ismeretesek előttünk. P. Wiek tanulmánya szerény célkitűzéssel indul. A fontos történeti folyamatnak csupán egy kicsiny részletkérdését vizsgálja, melyről végül maga is megállapítja, hogy egyáltalán nem meghatározó jelentőségű, csak törekvé­sekről, kísérletekről volt szó, ami ekkor még nem valósulhatott meg. A cikk értékét inkább a gazdagon felsorakoztatott tényanyag, semmint a probléma tiszta elméleti megalapo­zása és tárgyalása adja. E tanulmány korántsem tartozik sem a kötet, sem a vizsgált problémakör legértékesebb munkái közé. Ugyancsak ismert vonása a német gazdaságtörténet-tudománynak — s ezt is dokumentálja az évkönyv — az egyetemes-gazdaságtörténeti témák iránti erős érdek­lődés. Ez az irányzat jórészt a nálunk is kiválóan ismert Jürgen Kuczynski nevéhez kapcsolódik. A kötet közli Kuczynski : A ciklikus fejlődés sajátosságai az Amerikai Egyesült Államokban 1945—1960 között c. tanulmányát. A vizsgált téma érdekessége és aktuális tudományos-politikai jelentősége már sok kutatót, zömében közgazdászokat vonzott e területre. Kuczynski professzor most rövid, 15 oldalas tanulmányában csupán adalékkal kíván szolgálni a kérdés vizsgálatához. Ez az „adalék" azonban igen értékes. Tulajdonképpen három alap-mozzanat vizsgálatára kerül ugyanis sor. Az első: a termelés fejlődése a háború utáni mésfél évtizedben. A szerző vitázva a bázisidőszak megválasztá­sáról a háborús csúcspontot (1943) választja kiindulásnak, s ehhez viszonyítva a háború utáni termelést, végül is évi 0,6%-os termelés emelkedést kimutatva. Az első világháború után 15 évvel, 1928—29-re a termelés jóval magasabb szintet ért el, mint a háborús kon-15* 14 Századok

Next

/
Oldalképek
Tartalom