Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1399

1422 FOLYÓIK ATSZEMLE fizetési rendszerben 1914 előtt, olyannyira nehézzé vált az első világháborús változások folytán 1925 után. Ezt a tételt kívánja illusztrálni D. Williame „London és az 1931. évi pénzügyi válság" c. írása (513 — 528. 1.). Az 1931. évi pénzügyi válság — mint ismeretes — az első világháború utáni aranyalap-rendszer összeomlását hozta magával. A tanulmány vázolja London szerepét az 1914 előtti (1872 — 1914) nemzetközi pénzügyi rendszerben, hogy így jobban megvilágíthassa az 1931. évi pénzügyi válság természetét, általános nemzetközi jelentőségét és azokat az okokat, amelyek az aranyalapról való letérést elkerülhetetlenné tették. (S) The English Historical Review Az 1963. évi áprilisi számban Henry Mayr-Harting „Hilary, Chichester püspöke és II. Henrik" c. tanulmánya Hilariusnak (Hilary), Chichester püspökének (1147 — 1169) pályafutását, politikai magatartását vizsgálja (209 — 224. 1.). Címénél sokkal többet nyújt: bepillantást enged király ós egyház, király és pápaság hat almi viszonyaiba, hatásköri konfliktusaiba az első Plantagenet uralkodó, II. Henrik alatt Angliában. Az angol történetírás ,,Hilary -problémája" ezekben a kérdésekben összegezhető: a pápai irányzat és törekvések, vagy a királyi hatalom erősítésének szolgálója volt Chichester püspöke, vagy pedig egyszerűen opportunista köpönyegforgató, aki a helyzetnek megfelelően hol ebbe, hol abba az irányba fordult. Az első lehetőség valószínűségét támogatta eddig sok angol történész szemében Hilary 1157 májusi colchesteri beszéde és püspöksége előtt a pápai udvarhoz fűződő szoros kapcsolata; a másodikat a Becket-konfliktusban tanúsított királyhű magatartása. Henry Mayr-Harting a különböző körülmények újramérlegelése alapján egész püspöksége alatt a királyi hatalom következetes támogatójának, szolgálójának mutatja be Hilariust. A személyi színezetű kérdés általánosabb jelentőségűvé bővül, ha mögé a normann uralkodóknak — a feudalizmus kiterjesztése mellett — a központi hatalom erősítését, a pápai jogi hatáskör szűkítését célzó politikáját állítjuk. Egy rohamosan felerősödő központi hatalom körülményei között természetesen a király „közvetlenebb ós jóformán fizikai ellenőrzést gyakorolhatott az angol püspökök fölött, sokkal inkább, mint ahogy azt a pápa tehette". Ez azonban önmagában még nem volna kellő magyarázat Hilary aktív királypárti politikai magatartására. Ezt csak az teszi érthetővé, hogy a gyakorlatias, az eszmékkel nem sokat törődő püspök szemében „a királyi kormányzat többet ígérő realitás volt, mint a pápai befolyás előrehaladása". Ez viszont érdekes és figyelmet érdemlő fényt vet a pápai állam hatalmi, politikai lehetőségének alakulására a XII. század közepi Angliában. — A legújabb angol történeti kutatás bőséges figyelmet fordított a Hódító Vilmos rendeletére elkészített Domesday Book (1086) adatfel kutatási, szerkesztési módszereinek feltárására. Nyomtatott forrásból ehhez már nem is igen lehetett új adalékot remélni. Most viszont egy Lanfranc érsektől származó levél (a cikkben publikálva Brit. Mus. Ms. Cott. Nero A VII. fo. 38r alapján, egybevetve a Bibi. Vat. Reg. Lat. 285, fo. 17v [Vat.]-al, — amely bizonyos eltérést mutat a Migneféle ismert közléssel szemben) alkalmat nyújt Frank Barloic-nak (284 — 289. 1.), hogy a jelzett dokumentum alapján néhány új szempontot vessen fel, ill. bizonyos már korábban kidolgozott koncepciót megerősítve lásson. Így mindenekelőtt erősebb valószínűségre tesz szert V. II. G. Galbraith prof. feltevése, mely szerint meglehetősen bonyolult adminisztratív eljárás (ellenőrző levelek kiküldése, javítások, változtatások) előzte meg az összeírás lezárását. (S) Historische Zeitschrift Az 1963. évi 2. füzetben Fritz Dickmann : Jogi gondolkodás és hatalmi politika Richelieunél címen (265 — 320. 1.) több szempontból érdekes tanulmányt közöl, mely Richelieu eddig ismeretlen és felfedezetlen iratanyagára épül. Az anyag egyrészt a minisztérium irattárában, másrészt a Párizsi Nemzeti Könyvtárban került napvilágra. Az iratanyag a vesztfáliai béketárgyalásokhoz adott utasításokat tartalmazza a bíboros sajátkezű feljegyzéseiben. Az iratanyagot az Acta Pacis Westphalicae címmel Max Braubach és Konrad Repgen adták ki. (H) Yierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte A folyóirat két külön füzetet jelentetett meg. Az egyikben Ivo Nikolai Lambi angol nyelven a németországi szabadkereskedelemmel és protekcionizmussal foglalkozik az 1868—1879 közötti időszakban. (XI, 267 1. Beiheft 44.) Vizsgálja az ipar és mezőgazdaság állapotát és helyzetét, alakulásának a kormányzatra és összetételére gyakorolt hatását. Különösen figye.