Századok – 1963
Tanulmányok - Bellér Béla: Az ellenforradalmi rendszer első éveinek nemzetiségi politikája (1919–1922) 1279
AZ EI I ENFORRADALMI KENDSZER ELSŐ ÉVEINEK NEMZETISÉGI POLITIKÁJA 1289 A Nemzetiségi Minisztériumnak ezek a sürgetései — párosulva a békeelőkészítés parancsolta propaganda szemponttal — lassan elindították a rendelet végrehajtásának nehéz és gyötrelmes folyamatát. Elsőnek a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium adott ki a kisebbségi rendelethez végrehajtási utasítást még 1919 decemberében. így jelent meg első fecskeként a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak 209494/1919. В./II. sz., a nemzeti kisebbségek miniszterével egyetértőleg kiadott rendelete a nemzeti kisebbségek egyenjogúságáról szóló 4044/1919. ME sz. rendelet 12., 13. és 14. §-ai alá foglalt és az állami és községi kisdedóvodákra, elemi népiskolákra és ismétlő iskolákra vonatkozó rendelkezések végrehajtása tárgyában. A rendelet az összes állami és községi iskolákban a gyermekek anyanyelvét jelölte meg tanítási nyelvnek. Lehetővé tette egy vagy több nemzetiségi nyelvű iskola, ill. párhuzamos osztály felállítását az egyes községekben. Ha egynemzetiségű a község, és lakossága magyarul nem beszél, de mégis magyar nyelven kívánná taníttatni gyermekeit, ezt a kívánságát teljesíteni kell. Oly községekben, ahol a lakosságnak több mint fele magyarul is beszél, vagy ezekben a községekben magyar kisebbség is van (legalább 20 tankötelessel), az iskolákban legalább a hittant, írás-olvasást, számolást, beszéd- és értelemgyakorlatot s az éneket az illető nemzetiség nyelvén kell tanítani, a többi tantárgy viszont magyarul is tanítható. Az iskolaszék és a képviselőtestület kívánságára egyes tantárgyak magyar nyelven vagy magyar nyelven is tanítandók. A magyar nyelv (olvasás és írás, továbbá beszéd- és ért elemgyakorlat) valamennyi nem magyar tannyelvű iskolában a III. osztálytól kezdve megfelelő óraszámban mint kötelező tantárgy tanítandó úgy, hogy a tanuló a VI. osztály befejezésével gondolatait magyarul is ki tudja fejezni, és egyszerűbb nyomtatott szöveget megértsen. A rendelet végül a nemzetiségi iskolák felügyeletét önálló hatáskörrel külön tanfelügyelőre bízza, függetlenítvén őt a vezető tanfelügyelőtől.4 4 A nemzetiségi nyelvű oktatás megvalósítása érdekében a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium még egy gyakorlati lépést tett. 1920-ban kiadott 48696 sz. rendeletével magyar és német tanítási nyelvű tanító- és tanítónőképző intézetek felállítását rendelte el azzal a céllal, hogy a német iskolákhoz kerülő tanítók az iskolásgyermekeket anyanyelvükön tudják majd tanítani.4 5 A Kultuszminisztérium decemberi rendeletét 1920 januárjában a Belügyminisztérium,4 6 a Kereskedelemügyi Minisztérium4 7 és az Igazságügyminisztérium4 8 hasonló tárgyú rendeletei követték. A Pénzügyminisztérium vonatkozó rendelete csak jó tízhónapos késéssel ezek után, 1920 novemberében jelent meg.4 9 Ezek a rendeletek hatóságuk területén az alaprendeletnek megfelelően egyrészt biztosították a nemzetiségek szabad nyelvhasználatát, másrészről különleges rendelkezéseket tartalmaztak a hivatalviselésre, tisztviselők nyelvismeretére, ill. a fordításra vonatkozólag. Mind a belügyi, mind a kereskedelem-44 BK 1919. dec. 28. (199.) sz. 2.1. Vö. —e. —/. : A nemzeti kisebbségek népoktatásügye. Néptanítók Lapja, 1920. 1 — 3. sz. 14 — 15. 1. 45 OL ME 1922. XIV. 2. 46 BK 1920. jan. 11. (8.) sz. 2-3. 1. 47 BK 1920. jan. 14. (10.) sz. 1. 1. 48 BK 1920. jan. 23. (18.) sz. 1-2. 1. 49 BK 1920. nov. 28. 1. 1.
