Századok – 1963
Tanulmányok - Bellér Béla: Az ellenforradalmi rendszer első éveinek nemzetiségi politikája (1919–1922) 1279
AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER ELSŐ ÉVEINEK NEMZETISÉGI POLITIKÁJA (1919 — 1922) 1919. augusztus 1-én az imperialista túlerő és a belső ellenforradalom koncentrált támadása megdöntötte a Magyar Tanácsköztársaságot. A tanácskormányt centrista és jobboldali szociáldemokratákból alakult kormány, az ún. szakszervezeti kormány váltotta fel Peidl Gyula vezetésével. A Peidl-kormány, bár nyilatkozataiban munkáskormányként mutatkozott be,1 intézkedéseivel a tőkés kizsákmányolás rendszerének polgári . demokratikus formák közt, antant támogatással való visszaállítására törekedett. A szakszervezeti kormány tehát a magyar burzsoáziát kiszolgáló, az antant imperialistáknak behódoló kormány volt, amely a kapitalista restaurációt végrehajtó osztályok politikáját képviselte.2 A Nemzetiségi Minisztérium felállítása és szervezete A Peidl-kormány nemzetiségi politikájában látszólag a „népköztársaság" és a Tanácsköztársaság irányát követte. A három önálló, német, kárpátukrán és szlovák minisztériumot, ill. népbiztosságot azonban nem állította vissza, hanem helyettük egy új egységes Nemzetiségi Minisztériumot szervezett. A minisztérium élére Kalmár Henrik volt német népbiztos helyettese, Knaller Viktor került.3 Azonban Kalmár is megmaradt a minisztériumban államtitkárként, állítólag a nyugat-magyarországiak követelésére.4 Az önálló Német Minisztérium megszűnte aggodalommal töltötte el Nyugat-Magyarország németségét. Attól féltek, hogy a Tanácsköztársaság által bevezetett szövetségi állam megszüntetése egyben az ő önrendelkezési joguk megszüntetését fogja eredményezni. A nyugat-magyarországi német kerületi intézőbizottság ezért már augusztus 3-án kérte a Nemzetiségi Minisztérium helyett egy önálló Német Minisztérium felállítását.5 Ugyancsak a nemzetiségi elnyomástól való félelem tette előttük kívánatossá a német autonómia fenntartását is. A Nyugat-Magyarországon terjedni kezdő nyugtalanság arra bírta a Peidl-kormányt, hogy nyilatkozzék ebben az ügyben. Az 1919. augusztus 5-i lapok közölték a minisztertanácsnak a német autonómiáról szóló határozatát. Eszerint a német autonómiára vonatkozó néptörvény és a tanácskormánynak 1 Magyarország népéhez! Népszava 1919. aug. 2. 1. 1. 2 Nemes Dezső: Az ellenforradalom története Magyarországon 1919—1921. Bpest, Akadémiai Kiadó. 1962. 117—118. 1. 3 An die Bevölkerung Ungarns. Volksstimme, 1919. aug. 2. 1.1. 4 Népbiztospör. Párttörténeti Intézet Archívuma. 2431. 1. 5 Országos Levéltár (a továbbiakban = OL) ME 1919. XXII. 3802.
